A Lokinak bőven van törlesztenivalója

A DVSC-Symphonia női kézilabdacsapata április 6-án - szerdán - igencsak letörten várta a Ferihe­gyi repülőtéren a Barcelonába in­duló Malév-gép felszállását. A rosszkedv oka az előző napi, du­naújvárosi bajnoki vereség volt, amely láthatóan megviselte a lányokat. Egyértelmű volt a Komáromi-Köstner edzőpáros feladata, hogy lelkileg felrázzák a társaságot az öt nappal később, április 10-én - vasárnap - Valen­ciában sorra kerülő EHF-kupa- elődöntőre. Ez sikerült is szerencsére, s az edzők felkészítése mellett bizonyára a szép, napfényes tengerparti környezet is szerepet játszott abban, hogy a Lo­ki mindössze kétgólos, vagyis a most vasárnapi visszavágón könnyen behozható vereséget szenvedett.

Az együttes és kísérőinek, továbbá az egybusznyi - jobbára idősekből álló - szurkolóseregnek az uta­zását a Karnevál Tours, a Malév debreceni kirendeltsége, valamint a Somitex Kft. szervezte. A csapat szerdán délután Budapestről Bar­celonába repült, majd a legutóbbi olimpia városából autóbusszal csaknem 320 kilométert utazott délre, Valencia irányába, Oropesa del Marba, a tengerparti üdülővá­rosba, ahová a késő esti órákban érkezett meg. A csapatot és közvetlen kísérőit, valamint a küldöttség többi tagját egymástól külön, más szállodában helyezték el, de a ten­gerpart közelében volt mindkét ho­tel. A szurkolást az üdüléssel egy­bekötni kívánó szurkolók április 5-én autóbusszal indultak el Spanyolországba, majd két nappal később, csütörtökön délben érkeztek meg Nizza és Barcelona érintésével Oro­pesa del Marba. Bizony az Ikarus busz sofőreinek, Lakatos Péternek és Tóth Bélának nem kis feladatot jelentett végig vezetni Debrecen­től a spanyol tengerpartig a 2600 kilométeres utat, majd április 12-én indulva ugyanennyit vissza is meg­tenni.

A Loki a csütörtöki és a pénte­ki napot Oropesa del Marban töl­tötte, s bizony joggal nem lehetett megelégedve. A házigazdák ugyanis a csapat edzései számára csak egy szabadtéri, kőkemény és csúszós, sérülés veszélyes bitume­nes pályát bocsátottak rendelke­zésre. Bizony ez nemcsak a sérü­léséből nemrég felgyógyult Jeddinek és Zupkónak, de a többieknek sem volt az ínyére. A szállodában - amely a 30-40 fokos melegben, a főidényben bizonyára hús lehet a turisták számára -, ilyenkor, áp­rilis elején még igencsak hideg volt az éjszaka.

Az együttes aztán szombaton elutazott Valenciába, ahol sem a vasárnap déli mérkőzésig, sem azt követően hivatalos vezető nem fo­gadta a Valencia Urbanát irányí­tók közül. Ráadásul a vendéglátók igencsak megsértették az etikai szabályokat, szemrebbenés nélkül végignézték a magyarok edzését tiltakozásuk ellenére is.

Csütörtöktől vasárnapig a sajtó munkatársai, a szponzorok és egyéb kísérők maroknyi csapata az időt Oropesa del Marban húz­ta, meglehetősen hangulatosan, s a környék szépségét csodálva, az ízletes ebéd után a zamatos spa­nyol borokat is megkóstolva. A Karnevál Tours vezetője, Balogh Tamás és munkatársai élvezetes kirándulást szerveztek többek kö­zött a műemlékekben és szűk sikátorokban gazdag óvárosba, az 50 kilométer távolságban találha­tó, még szebb Peniscolába, a jellegzetes tengerparti kisvárosba. A társaság egyik "legszínesebb" tag­ja a lengyel származású Lech Zaciera volt, aki kiválóan beszél ma­gyarul is, mert Budapesten végez­te iskoláit. Ő a DVSC-t segítő, vasúti tárcsákat, szerelvényeket gyártó Cafex Kft. vezetője, aki nem csak a debreceni klub támo­gatásával, hanem hangulatterem­tő képességével is megérdemelte, hogy a Lokit a spanyolországi mérkőzésre elkísérje.

Vasárnap aztán már mindenki együtt volt a nyolcvan kilométer­rel még délebbre fekvő, 800 ezer lakosú dél-spanyol városban, Va­lenciában, ahol érdekes mód egy legalább kétezer nézőt befogadó csarnokban mindössze ötszázan voltak kíváncsiak annak a csapat­nak a mérkőzésére, amely először jutott nemzetközi kupa elődöntő­jébe. A látszólagos érdektelenség­re a magyarázatot is megkaptuk, a szurkolókat ezen a hét végén jobban csábította a tévé, amely a meccset közvetítette, továbbá az, hogy éppen ünnep volt, s ilyenkor a spanyolok - akárcsak mi - sze­retnek kirándulni a hegyekbe, a tengerpartra.

A mérkőzés - mint azt a hétfői tudósításban is megírtuk - nagy csatát, taktikai harcot hozott, s ha a mieink fegyelmezettebbek, akár nyerhettek is volna. Az Urbana a DVSC-t megizzasztotta, s legjobb­jai a beállós Begona Sanchez mel­lett az idegenlégiósok voltak, akik ketten a Valencia góljainak felét lőtték.

Komáromi Ákos végeredmény­ben a 22-24-gyel elégedett volt, bár óva intette csapatát a visszavá­gón az elbizakodottságtól. A spa­nyolok edzője, Gregorio Garcia győzelmük arányát kevesellte és szerinte a debreceni mérkőzés is hasonlóan szoros lesz. Az együt­test öt napon át kísérő, immár öt éve Spanyolországban élő egyko­ri magyar válogatott kézilabdázó­nő, Orbán Csilla úgy véli, hogy a Loki a döntőbe juthat, ha a du­naújvárosi vereséget lelkileg mi­nél előbb kiheveri. (Azon már bi­zonyára túl vannak a lányok, akik azóta, ismét itthon megnyerték a Győri ETO elleni rangadót.)

Vasárnap a találkozó utáni, seb­tiben és a csarnok előterében meg­tartott szerény állófogadáson sem törődött senki sem az Urbana ve­zetői közül a magyarokkal, akik délután fél négy tájban ismét au­tóbuszra szálltak, hogy Barcelo­náig megtegyék a 80+320 kilomé­teres utat. Közben végig az erdő­tüzektől lángoló és füstölgő he­gyekkel övezett tengerpart men­tén haladtak, de a késő esti vacso­rát már Barcelonában az ötcsilla­gos Residencia Ciudad Diagonal­ban költötték el, amely pazar kö­rülményeivel is csak némileg fe­ledtette a vendéglátás korábbi hiá­nyosságait. A küldöttségnek né­hány órai alvás után, korán kellett kimennie a közeli repülőtérre, hogy a hétfőn reggel Budapestre visszainduló gépet elérje.

Csapó Erika és társai viszont azóta sem felejtették el, hogy bő­ven van törlesztenivalójuk a spa­nyoloknak holnapután, a vasár­nap délután negyed kettőkor kez­dődő visszavágón.

Csubák Zoltán

Forrás: Hajdú-Bihari Napló

A mérkőzés adatlapja: sportstatisztika.com