Dakos Noémi szerint is sanszunk van az aranyérmekre

Őt nagyon jól ismeri mindenki. Tehetséges, lelkes, szorgalmas játékos. Van benne valami… A kérdésekre adott válaszai meggyőztek arról, hogy komolyan is veszi ezt a játékot. Tavaly több érmet is szerzett. De melyik volt a legkedvesebb? Melyiket érzi leginkább magáénak? Mik a tervei az idei évadban? Olvassuk együtt válaszait.

– Hogyan tudja kipihenni magát, milyen a nyári szünete egy olyan lánynak, aki legalább három csapatban is kézilabdázik, emellett meg egyetemen is tanul?

– Az elmúlt év nagyon megterhelő volt számomra, mert három csapatban is bizonyítanom kellett, és a Debreceni Egyetem elsőéves hallgatója voltam, ezért már nagyon vártam a szokottnál hosszabb pihenőt. :) Az év folyamán kevés időt vagyok a családommal, ezért a nyári szabadság nagy részét velük töltöttem. Egy pár napot pedig a testvéremnél voltam Budapesten. A pihenés mellett persze szakítottam időt a nyári edzésterv teljesítésére is. :) Kikapcsolódásként egy KRESZ tanfolyamon is részt vettem.

{{1}}

– LOKI NB1, Gyöngyösi Főiskola NB1/B, LOKI ifi csapat. Hol, miért érzed jól magad? Melyiknek mi a célja, hasznossága?

– Mindhárom együttesben jól érzem magam, de leginkább az ifi csapat áll közel a szívemhez, mert velük már több éve együtt játszunk, és ezalatt az idő alatt nagyon jó baráti társaság alakult ki. Szabadidőnket is szívesen töltjük együtt. Az elmúlt szezonban Vili bá’ keze alatt a csapat és én is sokat fejlődtünk, mely megalapozhatja a felnőttek között is stabil helyemet.

Úgy érzem, hogy a felnőtt csapatba is sikerült beilleszkednem, az idősebb játékosok befogadtak és tanácsaikkal szakmailag is segítik fejlődésemet.

Emellett úgy gondolom, hogy a gyöngyösi csapattagokkal is megtaláltuk a közös hangot. Annak ellenére, hogy nem edzettem a csapattal, a pályán is hamar megértettük egymást a csajokkal. Az ott játszott meccsek során hasznos tapasztalatokat, és rutint szereztem a felnőtt mezőnyben.

– Melyik érmet érzed igazán magadénak: a felnőtt ezüstöt, a gyöngyösi bronzot, vagy az ifi ezüstöt?

– Úgy érzem, hogy legtöbbet az ifi ezüstért tettem, a csapat meghatározó játékosaként. Az ezüstérem azért is kedves számomra, mert nem volt elvárás ez az eredmény, mint a nagycsapatnál, ezért ez meglepetés a csapatnak, a vezetőknek és a szurkolóknak is. Lehetőségeimhez mérten a felnőtt csapat eredményéhez is hozzájárultam, mely - kevesebb játéklehetőségem miatt - leginkább az edzéseken végzett munkámban nyilvánult meg. A gyöngyösi csapatban is igyekeztem a legjobb formámat hozni, ezért úgy gondolom, nagy mértékben részt vállaltam a csapat sikeres szereplésében.

{{5}}

– Beszélj kicsit Karcsáról, meg az általános iskoládról. Milyen volt ott az életed, hogy ismerkedtél meg a kézilabdával?

– Karcsa a Bodrogközben, Sárospataktól 17 km-re fekvő 2000 lakosú, természeti szépségekkel megáldott község. Az általános iskolámban komoly figyelmet fordítottak a sportcélú nevelésre is, ezt bizonyítja, hogy ebből a kis községből rajtam kívül több NB1-es szintet elérő és országos bajnokságot nyerő sportoló is kikerült. Közülük név szerint említeném a szintén kézilabdázó és beálló Tóth Katát. Én is több sportágban kipróbáltam magam, melyekben Diákolimpiákon sikeresen szerepeltem, de végül testnevelő tanáraim bíztatására a kézilabda mellett döntöttem.

– Hogyan kerültél Debrecenbe? Hívott valaki, vagy te szerettél volna az itteni középiskolába jönni? Hogy történt?

– Miután eldöntöttem, hogy komolyabban szeretnék a kézilabdával foglalkozni, hetedikes koromban egy próbaedzésen vettem részt Komáromi Ákosné Éva néninél. Az ő segítségével többször látogattam el edzésekre, hazai és nemzetközi tornákra a csapatával. Ezek után egyenesen vezetett az utam az Irinyi sporttagozatos osztályába.

– Miként jutottál el a Debreceni Egyetemre? Milyen szakon tanulsz? Ha vége lesz, mi a terved?

– A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanulok, igazgatásszervező szakon. Még hosszú ideig a kézilabdapályán szeretnék „élni”, ezért még nem nincs kialakult jövőképem.

– Úgy hallottam, a családod is megnézi a meccseidet. Beszélsz róluk? Testvéred van? Alapvetően hol laksz te, s hol a családod?

– Igen, jól tudod. Ha tehetik, sűrűn látogatják meccseimet mind Debrecenben, mind Budapesten. Édesanyám tanárnő, jelenleg ő a Karcsai Általános Iskola igazgatója. Édesapám bútoripari és mezőgazdasági vállalkozó. A nővérem jogász, ő Budapesten él. Az egész családom, beleértve nagyszüleimet is, nagy sportrajongók. Legtöbb időmet Debrecenben töltöm, de ha szabadidőm engedi, rohanok haza Karcsára, ugyanis a családom ott él.

– A beállós a te posztod. Mindig itt érezted magad a legjobban? Irányítót, szélsőt játszottál-e már, vagy szeretnél-e?

{{4}}

– Pályafutásomat balátlövőként kezdtem, de testalkatom és adottságaim miatt Éva néni kipróbált beállóként, és ez a poszt bizonyult a legmegfelelőbbnek számomra. A kezdetekben nehezen fogadtam el ezt a szerepkört, de a sikereim megerősítették edzőim meglátását. Az ifjúsági és a gyöngyösi csapatban bizonyos játékszituációkban az elmúlt évben játszottam lövőként is. Azonban úgy érzem, megtaláltam a helyemet beállóként és itt szeretnék minél nagyobb sikereket elérni.

– Úgy érzem, a támadójátékban vagy igazán otthon. Az egykezes labdafogásaid, a precíz lövéseid nagyon tetszenek. Tíz év tapasztalata mire lehet elég az első osztályban?

– Köszönöm az elismerést, nagyon jól esik. :) Egyébként jól látod a helyzetet, a védekezésben még nagyon sokat kell fejlődnöm. A megszerzett tapasztalatom sajnos még nem elég ahhoz, hogy biztos tagja legyek a felnőtt csapatnak, de a társaim és Vili bá’ segítségével azon dolgozom, hogy ezt a célt elérjem.

– Hogy tudod védekezésben ellensúlyozni a magassági hátrányt? Lábmunkával? Harcossággal?

– Mint ahogy említettem, a védekezéssel még akadnak gondok, a lábmunkámon is vannak még csiszolni valók, de erőszakosságommal és fizikai erőmmel megpróbálom kiegyenlíteni magasságbeli hátrányomat.

– Van olyan játékos, aki a példaképed? Tényleg, kit tartasz ma a legjobb hazai beállósnak?

– Példaképem Kulcsár Anita, aki akkor volt a pályája csúcsán, amikor én a kézilabdás pályafutásomat kezdtem. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy két válogatott szintű beállótól leshetem el a szakma csínját-bínját. Szerintem hazánkban több kiemelkedő szintű beálló van, de a szívem haza húz.

– Három évre szerződtél a LOKI-val. Ha mindenki úgy akarja, akkor diplomázol, amikor a szerződésed is lejár. Új élet kezdődik, vagy a régi folytatódik? Maradsz nálunk?

– Bandi bá’ megjelenése stabil hátteret jelent a klubnak, így mind felnőtt, mind ifjúsági szinten adottak a körülmények a munkánkhoz. Ha mindenki úgy akarja, három év letelte után is szeretnék majd a LOKI-ban játszani.

– Rólad azt tartják a szakemberek, hogy az egyik legtehetségesebb kézilabda reménységünk vagy, aki már most is bármikor beállítható az egybe. Mi erről a véleményed?

– Nagyon örülök a szakemberek és a szurkolók ilyen irányú véleményének. Úgy gondolom, hogy ez a szakmai megítélés egy megelőlegezett bizalom a számomra. A továbbiakban is azon leszek, hogy ez a vélemény 100%-ban igaz legyen, és valóban bármikor bevethető legyek a nagycsapatban.

{{3}}

– Az elmúlt szezonban az ifivel ezüstérmesek lettetek, elégedett vagy az eredménnyel? Az idei cél, az aranyérem reális cél?

– Mindenféleképpen nagyon elégedett vagyok ezzel az eredménnyel, különösen azért, mert a szezon elején még nem gondoltuk azt, hogy dobogón végezhetünk. Vili bá’ irányításával azonban év közben a társaságból egy összeszokott, eredményes csapattá váltunk. A tavalyi csapatból koruknál fogva meghatározó játékosok váltak ki, de remélem, hogy Csapesz és Vili bá’ irányításával így is meg tudjuk ismételni ezt az eredményt, és egy kis szerencsével akár az élen is végezhetünk.

– A felnőtt csapatban jelenleg a harmadik hely a tiéd. De türelmesnek kell lenned, s eljön a te időd is. Azt azért látod most is, hogy milyenek az erőviszonyok a felnőtteknél. Van sanszunk szerinted az aranyéremre?

– A csapat kisebb változtatásokkal már második éve együtt dolgozik, ami nagy előnyünk lehet a vetélytársakkal szemben. Ezért úgy gondolom, hogy a vezetőség elvárása megvalósítható lehet és a csapat is mindent meg tesz érte, hogy így alakuljon az idény! :)

– Bár semmi közöm hozzá, mégis milyen a magánéleted? Mivel töltöd a szabadidőd? Melyik a kedvenc filmed, ki a legszimpatikusabb színészed?

– A kézilabda és a tanulás mellett általában pihenéssel, vagy a csapattársakkal töltöm a szabadidőmet. Legtöbbször moziba megyünk, vagy meccsek után beülünk valahová megbeszélni az élményeket, történéseket. Nincs kedvenc filmem, a horroron kívül minden jöhet.

– Van barátod? Egyáltalán, jut idő a szerelemre, flörtre egy ilyen elfoglalt csajnak? :)

– Nem sok időm van az ismerkedésre, így most nincs barátom.

{{2}}

– Térjünk vissza Gyöngyösre. A szurkolók a legjobb hazai játékosnak választották Szabó Renátát. Márpedig amit a szurkoló mond, arra oda kell figyelni. Mire menne ő a mai LOKI-ban?

– Reni valóban egy nagyon tehetséges játékos, jobbkezesként játszik jobbszélen, ami úgy gondolom, közre játszott abban, hogy kivívta a szurkolók elismerését. Gabesz és Csibe mellett azonban nehéz lenne a csapatba kerülnie. Szerintem is nagyon fontos a szurkolók véleménye, és az elismerésük is jól esik. Ebből nekem is kijutott, mert Gyöngyösön két hazai mérkőzésen is én lettem a legjobb játékos, amit a szurkolók egy-egy kupával díjaztak.

– Ki a legjobb barátnőd ma a csapatban?

– A csapatban leginkább a fiatalabbakkal vagyok jóban, hiszen velük már évek óta együtt játszom, de úgy érzem, hogy a nagyobbakkal is jól kijövök. :)

– Végül egy utolsó kérdés: mi a legnagyobb kívánságod erre az évre? S mi a második? S mi a harmadik? :)

– Az első egy arany, a második egy arany, és a harmadik …. egy arany. :) Komolyra fordítva a szót, mint már említettem, az ifjúsági és a felnőtt csapatnak is nagy sansza van az aranyérem elérésére, így bízom benne, hogy a szezon végén egy sikeres, sérülésmentes évet zárhatok. Remélem, hogy a tanulmányaimban is sikeres leszek, és a családom boldog és egészséges lesz.

Köszönöm a kérdéseket. :)

{{6}}

Vannak játékosok, akikről a jó szemű szurkoló azonnal csettintve megállapítja: de nagy tehetség, de jó játékos lesz egyszer belőle! A fiatal tehetség aztán vagy jó játékos lesz, vagy sokáig arról beszélünk, hogy milyen kár volt érte. Úgy érzem, Noémi az a típusú egyéniség, akiről azonnal lejön valami jel, üzenet arról, hogy nagyon érzi ezt a játékot.

Ő az a játékos, akinek jövője elsősorban saját magán múlik. Tudja, érzi, ismeri saját maga erényeit, s hibáit. Kifejezetten értelmes lány, precízen megfogalmazott válaszai érettségről, megkockáztatom, korát megelőző tudatosságról tanúskodnak. Nagyon jó edzői vannak, akikre bátran támaszkodhat. Csak rajta múlik, mekkora pályát fog befutni. Én nagyon szurkolok neki!

handball

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com