Köstner Vilmos: Az igazi szurkoló szereti a csapatot a bajban is!

Köstner Vilmos. Egy edző, aki számos nagy csatát megjárt már. Tele van tapasztalattal, rutinnal, s azt gondolnánk, egy ilyen „régi motorost” már nem nagyon lehet meglepni, oly sokat látott. Nos, a LOKI tavaszi idénye alapján, bátran állíthatjuk, bizony még Ő is meglepődött egy-két történésen.

Egy edző, aki korábban két nemzetközi kupát is nyert, ám mégis élete legkaotikusabb és egyúttal legjobb szezonjának is vallja ezt az előzőt.

Talán azért, mert szó szerint megharcolták lányai ezt az ezüstöt, s joggal érdemelték ki az elismerést? S talán azért is, mert mentálisan, pedagógiailag talán soha nem kellett még ennyit dolgozni ezért a csapatért? S talán azért, mert végre idegenben is sikerült a diadal?

Egy edző, aki hozta ezúttal is a formáját. Szakmai tudása megkérdőjelezhetetlen, de úgy gondolom, az a legnagyobb tette, hogy megint meg tudott újulni. Amíg Ő lesz a LOKI edzője, aligha kell szakmai problémákkal szembenézni.

Az már más kérdés, hogy a mi csapatunkhoz időnként pszichológiai tudás is kell, s talán ez a legnagyobb kihívás Köstner Vilmos életében.

Egy edző, akit igenis érdekel, hogy mit mondunk, írunk csapatáról a fórumokon. A jó, vagy annak vélt tanácsokat elfogadja, íróját tiszteli.

{{2}}

Aztán vannak olyanok is, akik eleve negatív nadrágban ébrednek, s mindenben eleve a rosszat lelik meg. No, ez az a tábor, akivel nincs kibékülve, de talán nem csak Ő. Mert jól mondja: az igazi szurkoló az, aki szereti, s nem bántja a csapatát a bajban!

Mit is mondhatnák, üzenhetnék Neki a szurkolók nevében? Először is azt, soha ne legyen rosszabb évünk, mint az idei volt. Másodszor azt, hogy higgye el, nagyon sokan vagyunk, akik szeretik, tisztelik Őt, a munkáját, az eredményeit, a csapatát.

Aztán meg azt, hogy egyszer verjük meg már azt a Győrt, csak úgy betyár becsületből is. Ahogyan a régi szlogen is szól: meglátja Mester, menni fog!

A nethuszárokról valamit... Tudod, Vili bá, az úgy van, hogy ha egy butaságot sokan sokszor ismételnek, az attól csak a buták számára tűnik igazságnak. Olvasd sorainkat, szűrd le belőle a tapasztalatokat, aztán gyorsan felejtsd is el, mert ezt a csapatot Neked kell összeállítanod, versenyeztetned!

A szurkolót csak a végeredmény, a produkció érdekli. Ha van győzelem, örül, ha nincs, bánkódik. S lehet, hogy bánt is. De ahogy írtad is: az igazi, az mindig az, aki a bajban is szurkol. Előre hát, s jövőre álljunk ki egy igazi Köstner-csapattal!

Megharcoltuk, megérdemeltük, soha rosszabb évet!

– Két év, két bajnoki ezüstérem. Melyik a kedvesebb? Melyiket volt nehezebb megszerezni? Mondjuk, az idei elődöntőket kétséget kizáróan Hitchcock is rendezhette volna, ugye?

– Mind a kettő kedves, de a második kedvesebb, mert azt nehezebb volt megszerezni egy jobb FTC ellen, mint a tavalyi. Egy jobb bajnokságban sikerült kivívni és ez csak az enyém (tavaly a Bakó Botond munkája is benne volt). Valóban Hitchcock-i izgalmak közepette jutottunk a döntőbe és kétszer vertük meg egy hónapon belül a FRADIT a Népligetben, előtte 20 évig nem volt ilyen élményben nekem részem.

—Ezen a mérkőzésen olyan élményt kaptunk, amit igazából meg sem tudtunk köszönni. Hogyan sikerült lelkileg rendbe rakni a csapatot a hazai zakó után?

– A vereség után elmentünk „megünnepelni” Bogdanovics Anna szülinapját és egész éjszaka beszélgettünk. Taktikailag mindenki felkészült, és mentálisan toppon volt a csapat, s igazi sikert akartunk együtt, csapatként.

{{1}}

– A meccset Baranyai Antal, Tóni emlékének ajánlottad. Mondd, hiányzik a mindennapokból, nehezebb nélküle?

– Tóni nagyon hiányzik a mindennapokból. A humora, a hozzáértése, a munkája. Nélküle sokkal nehezebb a háttér munka.

– A meccs után volt egy rögtönzött ünneplés volt az egyik játékosodnál. Milyen ez a csapat, amikor felszabadultan boldog?

– Csáki Viki barátjának van egy kellemes kis kocsmája, ott ünnepeltünk. Biliárdoztunk, dartsoztunk, beszélgettünk, nevettünk, és perszer ittunk is. Ez a csapattal töltött este szép és kellemes emlék, jól éreztük magunkat.

– Nagy csalódás ért volna, ha nem sikerül a BL-t érő második helyet megkaparintani?

– Csalódott lettem volna, ha a tavalyi II. hely után az idén rosszabbul végeztünk volna. Az idei év munkája látszott a csapaton, a játékon, s szerettem volna, ha ez az eredményben is megmutatkozik.

– Nagyszerű eredmény a második hely. Az elsőhöz azonban még mindig kevesek voltunk…. Gondoltad valamikor is komolyan, hogy lehet sanszunk az aranyéremre?

– A Győr jobb csapat, mint a DVSC, de nem elsősorban játékban. Tempóban, játékban, taktikai érettségben, a védekezés színvonalában szerintem közelebb kerültünk a Győrhöz, de ott vannak olyan egyéniségek, klasszisok, akik el tudnak egyénileg is dönteni mérkőzéseket, lást a II. döntő mérkőzés Debrecenben. Pálinger, Vérten a végjátékban eldöntötte az addig x-re álló mérkőzést.

– Pozitívum, hogy megtanult a LOKI idegenben is győzni. A három BL-selejtezőben elért győzelem, a kétszeri Fradi elleni idegenbeli siker, de akár a magyar kupasikerek mind azt jelzik, sikerült bátrabbá tenni a csapatot. Sok munkádba került?

– Sok munka van az idegenbeli sikerek mögött. Minél több időt játszik egy csapat együtt, annál érettebb lesz az idegenbeli sikerekre. Óriási eredmény, hogy rangadókat, nemzetközi meccseket nyertünk idegenben, de azért ebben van még mit fejlődnünk. Úgy érzem, stabilabb teljesítményt nyújtottunk idegenben, mint tavaly.

– A Bajnokok Ligájának történetét, eredményeit már ismerjük, sokszor ki is elemeztük. Sikernek, vagy kudarcnak, illetve a körülményeket is figyelembe véve, reálisnak értékeled így utólag az utunkat?

– Siker, hogy a BL főtábláján szerepeltünk, csalódás, hogy nem végeztünk a csoportban a III. helyen. Ennek oka nem csak a sérülésekben keresendő.

{{5}}

– Tréfi egyértelműen azt nyilatkozta, csalódás, hogy az EHF kupás helyet sem értük el. Úgy vélte, a lipcsei meccsen tört meg valami, s nem a sérülésekre utalt. Érezted Te is?

– Nem éreztem azt, hogy mindenki egyformán átérezte volna a BL jelentőségét, a személyes pályafutásában. Sok, még az ezen a szinten csak közepes tudással és tapasztalattal bíró játékos a keretünkben, így nagy teher hárult néhány játékosra, akik birtokában vannak e képességeknek.

– Van valami - a jövő évi BL szereplés miatt is érdekes -, amit utólag nem úgy csinálnál, s amin mindenképpen változtatni fogsz? Taktika, összeállítás, formába hozás, stb.?

– Szerintem jó formában voltunk, főleg az ITXAKO meccsig, de a Lipcse elleni itthoni mérkőzés hajrájában sajnos nem tudtam olyan cseréket, taktikát választani, amely megakadályozta volna az egy gólos itthoni vereségünket. Azért ebben az évben kiegyeznék azzal, ha módom lenne újra a főtáblán elkövetni egy ilyen hibát.

– Kényes kérdéseket sem kerülhetünk meg. Lejáró szerződésű játékosaink nehezen akarták aláírni az új megállapodásokat… Hogyan élted meg a január-februári időszakot?

– Nagyon nehezen éltem meg, reggelenként gyomor ideggel, kedvetlenül mentem dolgozni. Úgy éreztem, minden és mindenki összeesküdött ellenem. Szerettem volna az őszi időszakra építkezve továbblépni, az EB tapasztalatait beépíteni a DVSC munkájába, de a lányok feje, szíve, lelke meg lett zavarva. Nagyon nehéz volt edzeni, mérkőzést játszani velük.

– Úgy tudjuk, volt valamiféle petíció a játékosok részéről, illetve Te is kérted, írják le, miben kellene változtatni. Erről beszélsz?

– Petíció nem volt (legalábbis nem tudok róla), de volt közöttünk nézet különbség. Sokallták az edzésmunkát, időben, terjedelemben egyaránt, illetve a hangnememmel is voltak kifogásaik. Megbeszéltük, változtattam mindkettőn, azt gondolom, ezután helyes mederben volt a viszonyunk.

– Miért akartak tömegesen elmenni? A játékos ügynökök, a megélénkülő hazai játékos piac zavarhatta meg őket? Vagy úgy érezték, tettek annyit, hogy komolyabb jövedelem illeti meg őket?

– Tőlük kellene megkérdezni, miért akartak elmenni, szerintem egymást lovalták bele. Szerintem ez a téma a debreceni fórumozók miatt is lett túllihegve, minden csapatból elment 4-6-8 fő, de csendben vette tudomásul mindenki. Nálunk a fórumon rémtörténetek születtek.

– Azt már régen tudjuk, hogy a győzelmek révén megnő a játékosok értéke. Ha sikeresek vagyunk, ezzel úgymond magunk alatt vágjuk a fát, mert szétkaphatják a csapatot?

– A sikerek kapósabbá teszik a játékosokat, megnő az értékük, ez így helyes. Nekünk kell olyan feltételeket kialakítani, amelyben hosszú távú szerződésekkel, jó marketing politikával, jó közösségi élettel, jó szurkolói közeggel, jó eredményekkel itt tartjuk, családtaggá tesszük a játékosainkat.

– Akkoriban nagy volt az ijedelem a szurkolók között is. S aztán először Te hosszabbítottál két esztendőt, majd fordulat állt be, mert több játékosunk is a maradás mellett döntött. Személyes sikerednek is véled mindezt?

– A szurkolók és a fórumon név nélkül írogatók között különbség van. Az igazi szurkoló szereti a csapatot a bajban is. Itt több fórumozó írt keresetlen szavakat rólam és a játékosokról is. Ők nehezítették a munkánkat. A szurkolók segítették. Nem tartom személyes sikeremnek, hogy normalizálódott a helyzet. A játékos az eredmények miatt maradjon a klubban, meg a jó szakmai munka, a biztos anyagiak miatt.

Játékosokról, akik elmentek, s akik szívesen maradtak

– Bognár Barbara az egyik távozó. Nem tudom megérteni, miért jobb neki a BL helyett a hazai középmezőny. Közismerten egyik kedvencem volt, mert jó irányító, s lelkes harcos. Nem jöttetek ki egymással. Miért?

– Bogi jó játékos, de nagyon labilis alkat lelkileg és az egészsége is labilis, mindig mondtam Neki: Ő önmaga ellensége. Kétszer-háromszor volt olyan, hogy kemény hangnemben elmondtam Neki, hogy nálam az irányító feladata az, hogy valósíttassa meg a csapattal a taktikát, s ne Ő legyen az első, aki felborítja ezt.

Ő, ezt a hangnemet zokon vette és ebből kerekedett ki az, hogy miattam megy el. Nem érzek semmi olyat, hogy Vele kapcsolatban hibás lennék, bár az érzékenységét jobban figyelembe kellett volna vennem.

{{7}}

– Mörtel Renáta. A legnagyobb lövőnk volt. Sérülése miatt nem tudta megismételni a tavalyi évet, vagy mentális okok miatt?

– Mörtel Reni tavalyi sérülése (2010. február hó) után áprilisban tért vissza a pályára. Egyeztettem Dankó Misi, rehabilitációs edzővel vele kapcsolatban, mindenben és úgy érzem, kezelése, terhelése rendben volt. Jobb szakasza akkor volt, mikor mentálisan és fizikálisan is rendben volt, nekem semmilyen problémám nem volt vele, Ő szerintem más jellegű edzésmunkát, más terhelést szokott meg.

– Bulath Anita. Egy csupaszív játékos, aki a szurkolók elsőszámú kedvence volt. Aztán ő kötelezte el magát először más csapathoz. A családi okok mellett, miben látod távozásának fő okát?

– Buli a család közelsége miatt döntött a távozásról. Nem könnyű ember, néha kenyérre lehet kenni, néha mindenben hibát talál. Szerettem Vele dolgozni, jó edzésalany, mérkőzésen mindent megtesz, emiatt néha túlvállalja magát.

– Kiss Éva - egy sajátnevelésű játékos. Talán az Ő távozása a legmeglepőbb. Veszprémbe megy, amelyik csapat nincs ott a nemzetközi kupákban. Karrierje nem törhet meg emiatt?

– Sajnálom, hogy Kiss Éva elmegy, vele kapcsolatban már mindent elmondtam az újságokban. Az élet eldönti, hogy jól választott, vagy sem….

– A kapuban jövőre Tréfi és Kiri lesz. Az, hogy Tréfi egyértelműen első számú kapus lesz, segíthet a válogatottba való beépülésében?

– Nincs első számú kapus, csak jobb, vagy jobb teljesítményt nyújtó kapus van. Természetesen Tréfit a pályafutása során jobb teljesítményt nyújtó kapusnak tartom, mint Kirit, nagy feladatok várnak Rá. Tőle kiugró, válogatott szintű teljesítményt várok. Kiritől pedig azt, hogy bizonyítsa be, helye van a csapatban.

– A szélsők változatlan összetételben maradnak. Én azt gondolom, Csibe és Viki teljesítményében hatalmas tartalékok vannak. Tervezed, hogy ezzel a két kitűnő adottságú játékossal egyénileg is többet foglalkozol?

– Nem terveztem azt, hogy külön foglalkozzak Velük, ha Ők úgy érzik, hogy többé akarnak válni, egyénileg Ők tudnak a legtöbbet tenni magukért, főleg Csibe, aki remek képességekkel bír, de adós a tartós, jó teljesítménnyel.

– Gabesz és Petra, ki-ki a saját feladatkörében, megbízható játékot produkáltak. Miben kell fejlődniük?

– Juhász Gabi a tavasz során játszott jól, tőle ezt egész évben elvárom. Petra önbizalma és technikai tudása kell, hogy fejlődjön. Tehetségként érkezett, de már felnőtt játékos, bizonyítsa, hogy tartós, egyenletes teljesítményre alkalmas.

– Remélhetően Anna lesz az első számú irányítónk, Kudor Kitti a második. Mikor, mi fog dönteni arról, ki fog játszani?

– Bogdanovics Anna kell, hogy legyen Magyarország elsőszámú irányítója, a tehetsége, képessége és tapasztalata alapján, legalábbis az én szememben legyen az. A technikai hibák számának csökkentésével, a jó döntések számának a növelésével ez elérhető. Kudor Kitti felnőtt játékos lett, nekem fiatal játékosként csodát csinált, jusson el erre a szintre, ekkor elégedett leszek vele.

{{6}}

– Az átlövő poszt a kulcsa sikereinknek. Új játékos Léránt Vivien a baloldalon. Mit vársz Tőle, a védekezés stabilizálását, vagy az átlövő játék megújulását?

– Léránt Vivi bizonyítsa be, hogy hiba volt kölcsönadni nekünk. Lőjön hatalmas gólokat, tudjon a mi kombinatív játékunkba jól beleilleszkedni, használja ki testi adottságait védekezésben, legyen válogatott, ezt várom Tőle.

– Hornyák Dóri egyre érettebb teljesítményt nyújt, behívót kapott a válogatott keretbe is. Mit gondolsz, milyen szintű játékos lehet belőle?

– Dodó, ha egyszer nyáron a csapattal készülhetne, és nem a saját korosztályos válogatottjaival, már rég nem itt tartana. Most jó passzban van minden szempontból. Kíváncsian várom, mi lesz nyár végén? ! Újra azért kell küzdenie, hogy részfeladatokat kapjon, vagy főszereplő is lehet - értse meg mindenki végre -, akkor hiányzik, amikor a csapat fizikai és taktikai kialakítása történik!!

– Sopronyi Anettet kiváló adottságú átlövőnek tartom. De talán rá különösen igaz az, hogy ha nem jönnek be az első lövései, önbizalmatlanná válik. Hogyan lehetne belőle kihozni azt, ami valójában benne van?

– Sopi előttem is talány. Eddig, azt gondolom, nálam sokszor bizonyított, lehetőséget, bizalmat kapott. Jó játékosnak tartom, de döntései a pályán, s az életben is bizonytalanok. Jó meglátásai vannak a kézilabdáról, sok jó tanácsot adott már nekem. Jövőre magának kell tanácsot adni, mert még egy ilyen bizonytalan tavasza nem lehet, Ő ennél sokkal több. Önmagának kell kihoznia önmagából a legtöbbet.

– A beállós poszt talán a legkellemesebb a jövő szempontjából. Vali védőben sokat bizonyított, míg Nonó támadójátéka élményszámba menő. Kellemes a helyzet ezen a poszton?

– Többet várok jövőre a beállósaimtól, mint az idén. Szerintem több gólt kellene lőniük erről a posztról. Vali, Nonó válogatott képességű játékosok, elszánt, mindent vállaló munkát, alázatot akarok Tőlük, és akkor kihozzák a pluszt magukból. Ez Valira a támadásra vonatkozik, Nonónál a védekezésre. Ritának kevesebb lehetőséget adtam támadásban, mint megérdemelte volna, ez az én hibám. Nem tudok három embert egy poszton beilleszteni erre a szerepkörre.

– Kellett még egy átlövő….Úgy tudjuk, Te szeretted volna Szűcs Gabit visszahozni. Mi a leghasznosabb a csapatjáték szempontjából?

– Átlövők minden csapatban vannak, de igazi klasszikus átlövő kevés. Komplex emberekre van szükség, akik tudnak betörni, irányítani, átlőni felugrásból, talajról, futtából, bejátszani, ezeket jobban szeretem. Szűcs Gabi visszatért, örülök neki, sok munka vár kettőnkre, hogy ilyen legyen.

A jövő évről, a válogatottról, a csapatról

– Milyen csapatot szeretnél jövőre? Mi legyen a Te csapatod elsőszámú ismérve, amiről mindenki tudja: ez egy Köstner-csapat?

– A Köstner-csapat megalkuvást nem ismerve 60 percen keresztül pusztítja el az ellenfél siker-kísérleteit. Már az idén is létezett, látszott belőle, s jövőre is fog.

– S ha már válogatott, akkor a Mocsai-féle nyilatkozatról, meg a nyílt levélről is kérdeznélek: előbbi, vagy utóbbi volt a nagyobb butaság?

– Nem butaság volt, hanem az edzőkolléga presztízsét csökkentő hír, melynek nem tudom a valóság alapját. Mocsait nem olyan embernek ismerem, aki ilyen etikátlan dologhoz a nevét adná.

– Már-már legendás a barátság: Elek Gábor, Németh András és Köstner Vilmos. Minden közös a kézilabdáról alkotott filozófiátokban?

– Mi nem csak a kézilabda miatt vagyunk barátok, hanem emberi tulajdonságaink miatt is. Andráshoz 30 éves, Gáborhoz kb. 7 éves barátság fűz, persze mindenről hasonló az élet és szakmai filozófiánk.

{{3}}

– Nemrég volt egy remek írásod a handball.hu honlapon. Egy kérdésre nem kaptam választ: valójában miért magasabb szintű a klubok teljesítménye, mint a válogatotté?

– A több munka, az összeszokottság miatt ebben az évben eredményesebbek voltak klubcsapataink. Előtte sokszor a válogatott eredménye tartotta a nemzetközi elitben a kézilabdát is.

– A mindent elsöprő akaratot hiányoltad a magyar női kézilabda válogatott játékából, ami régen természetes okozója volt a nagy sikereknek. Mi lehet ennek az oka?

– A válogatott játékosok kizsigereltek, borzasztó szoros a hazai és a

nemzetközi versenynaptár. Egy válogatott játékos évente kb. 55-60 tétmérkőzést, kb. 25-30 felkészülési mérkőzést játszik, és évi 350 edzésen vesz részt.

A válogatott tétmérkőzései decemberre és júniusra-júliusra esnek, amikor mások pihennek, feltöltődnek. Ezért néha hiányzik a mindent elfelejtő lelkesedés. Kevesebb a nemzetközi klasszis és gyengébbek, kevésbé elhivatottabbak a közösségek.

– A foci NB1-ben 2770 fő az átlagos nézőszám. A mi meccseinken – ügyes szervezéssel, szerintem a kétezres átlag is kijöhetne. Találkozni fog népszerűségben a két sportág?

– A kézilabda rétegsportág, nézettsége soha nem fogja elérni, megközelíteni a labdarúgásét, extrém kivételektől eltekintve. A labdarúgás nem sport, - gazdasági szféra, üzletág.

Hiába vagyunk Debrecen kirakat csapata, nézettségünk, elfogadottságunk, elismertségünk csak töredéke a labdarúgóknak, de én jóban vagyok Velük.

Látni, érteni kell a különbséget a két sportág között.

Bagi Tibor

Vezetőedző adatlapja: sportstatisztika.com