A magyar női kézilabda nagy reménysége

Új csapat született Debrecenben. Fiatal, lelkes, szerethető gárda, sok-sok tehetséggel. Láttuk, tudtuk már az ifi csapatot nézve is, hogy jó az utánpótlásunk.

Nem mondom, hogy így gondoltuk a fiatalok beépítését az első csapatba, de ha már így adódott, ezt kell nagyon megbecsülnünk.

Sokat gondolkodtam, miért is lett ez a gárda olyan roppant szimpatikus a szurkolótábor szemében. Nóri szerint azért, mert tudja a szurkoló, hogy segíteni kell nekik, mert fiatalok még.

{{1}}

Igen, ez is igaz, de van itt még valami más is. Amit csak az érez, aki már régen itt van velünk, és sok nagy csatát átélt itt Debrecenben. Aki még emlékszik, milyen is volt például az a fiatal LOKI, amelyik később bajnokcsapat lett…

Valahol, valamikor megérezte a szurkolótábor, hogy érték van Debrecenben, amit kötelessége támogatni, megbecsülni, szeretni. Nagy kincs ez a gárda, amit ugyan még sokat kell csiszolni, de egyszer nagyon fog fényleni.

Egy olyan játékos szemszögéből próbáltam bemutatni, milyen érzések is kavarognak a lányokban manapság, akiről mostanában viszonylag kevesebbet beszéltünk.

A figyelmes szurkoló nagyon is észreveheti játékán a fejlődést. Igen, látszik rajta, hogy ifistából hirtelen felnőttjátékos lett. Minden vonatkozásban.

Ő Varsányi Nóri. Becenevén Nyüzi. Egy végtelenül harcos, agilis, igazi csapatjátékos.

Erőssége a góllövés, Erőssége az agresszív védekezés. Erőssége az elszántsága. Sok ilyen játékosra van szükség a LOKI csapatában. Hogy egyszer újra eljussunk oda, ahol a helyünk van….

Varsányi Nóri, a szép jövő előtt álló jobbszélsőnk

– Jöttetek, láttatok, győztetek. Új CSAPAT született Debrecenben, amelyik együtt lélegzik szurkolótáborával. Azt hiszem, egy kicsit büszkék lehettek magatokra, nem? :))

– Igen, szerintem a szezon elején senki sem gondolta volna, hogy a két évvel ezelőtti ifi csapatra fog épülni a DVSC felnőtt csapata, azt pedig pláne nem, hogy még meccseket is nyerhetünk. :))

– Hogy ébredsz reggelente, tudván, hogy immár Te vagy a LOKI női kézilabdacsapatának elsőszámú jobbszélsője? Ugye, nem félsz kicsit sem?

– Nem, nem félek, de a felelősség természetesen megnőtt, és szeretnék élni az ölembe pottyant lehetőséggel.

– Az életben a kiszámíthatatlanság a legizgalmasabb. De, azért ennyi izgalomra, ami titeket ért az elmúlt időszakban, gondolom, nem számítottatok. Te hogyan élted meg, hogy mindenki vándorbotot ragadott?

– Nagyon rossz volt. Szinte minden hétre jutott egy távozó, sűrűn kellett búcsúzkodni. :((

{{2}}

– Mit éreztél, amikor Vilibá közölte: irány az első csapat. Éreztek tehert emiatt?

– Persze, nagyobb a teher rajtunk, hiszen eddig csak akkor játszottunk, amikor már eldőlt a meccs, most viszont már rajtunk múlnak a dolgok…

– Mennyi önbizalmat tud nektek adni edzőtök? Habitusuk átragad rátok?

– Sokat jelent, ha megdicsérnek minket az edzésen, és ha feltüzelnek minket meccsek előtt. A beszédeik nagyon hatásosak.

– A Veszprém ellen Te megtetted a magadét, Juhász Gabi nem reklamált a harcmodorod miatt? :))

– Sajnos én is hibáztam, két ziccert is kihagytam. Nem panaszkodott Gabesz, azért én is kaptam tőle. Ez benne van a játékban.

{{3}}

– Öszintén: ki a keményebb, Te vagy Vilibá? :))

– Naná, hogy Vilibá : :)) :))

– Nincs nosztalgiád a boldog ifista évek iránt? Mennyivel keményebb itt a szélső dolga? Visszajársz még a juniorba, vagy az már csak szép emlék?

– Nagyon hiányzik, szívesen játszanék még az ifiben, de egyszer fel kell nőni. :))

Sokkal keményebb a felnőtt mezőny, mindenki rutinosabb és érettebb, de igyekszek minél több fejfájást okozni az ellenfél balszélsőinek, remélem egyre több sikerrel. :))

– Hogyan vagy megelégedve a hosszútávú szerződéseddel? Sikerült alkudni egy kicsit legalább? :))

– Meg vagyok elégedve, azt gondolom, hogy Debrecenben van jövőkép, amibe mi fiatalok is sok lehetőséget kaphatunk, csak élni kell vele. :))

– Az eltelt néhány hónapban azt figyelhettük meg, hogy fizikálisan rendkívül sokat fejlődtél. Ezt minek, kinek köszönheted?

– Örülök, ha így látszik, én annyira nem veszem észre, talán csak az első osztály ritmusát kezdem megszokni.

– Mit szeretsz jobban? Védekezni, labdát szerezni, vagy inkább befejezni? Igaz, akkor nagyobb az elismerés, ha bent van a labda az ellenfél hálójában, nem? :))

– Igen, az a legfontosabb. Mindegy, hogy ki dob gólt, csak nyerjünk eggyel :)) Az a legjobb amikor valami olyat csinálunk a pályán, amire az ellenfél egyáltalán nem számít, és egy trükkös passzal, vagy egy váratlan befutással meglepjük a védőket és góllal fejezzük be az akciót.

– A két évvel ezelőtti interjúban arról beszéltünk, hogy az ifiben háromszor is gólkirály lettél. Mikor beszélhetünk erről a felnőttben?

– :)) Én már annak is örülnék, ha két év múlva arról beszélhetnénk, hogy stabil játékos vagyok a DVSC-ben.

{{4}}

– Komolyra fordítva, igen gólerős szélső vagy. Ügyesen fordulsz le, gyors vagy. Miben kell még fejlődnöd ezen a téren?

– Elég szélsőséges a teljesítményem, és nagyon meghatározó egy meccsen, hogy miként sül el az első lövésem. Jó lenne, ha stabilan tudnék hozni egy átlagos szintet minden meccsen. Ezen kívül még mindenben sokat kell fejlődnöm: lövőerőben, technikában, ugróerőben, védekezésben, mindenben.

– A heteseket sokszor rád bízza edződ. Mikor, mi dönt, hogy ki lövi? A pillanatnyi forma?

– Nem tudom, erről Vilibát kellene megkérdezni, de valószínűleg igen.

– Tetszenek a szélről történő befutásaid is, gondolom, ezt is sokat gyakoroljátok. Mikor mi dönt, amikor ezt választod? Az adott szituáció?

–Igen, ezt nagyon sokat gyakoroljuk, de Vilibá is többször mondta már, hogy ezt nem tudja megtanítani, hogy mikor kell befutni, ezt érezni is kell.

– Figyeltem a védőmunkádat, s mint szurkoló, azt láttam, hogy nagyon gyors a lábmunkád, erőszakosan követed a balszélsődet, már a labdaátvételkor zavarod. Lehet szakmai kifogás a védekezésed miatt?

– Természetesen lehet, és van is. :)) Sokszor előfordul, hogy nem jó ütemben segítek be a kettes védőnek, és így ziccert lőhet az ellenfél a helyemen. Erre Vilibá is fel szokta hívni a figyelmemet. Ezen javítanom kell a jövőben.

– Hosszú évek óta játszatok együtt, s ez meg is látszik a csiszolt támadás felépítésben. Min kell még javítani??

– Igen, már ifiben is ezeket a figurákat használtuk, jól ismerjük egymást. Védekezésben is összeszokott a belső négyes, Solya és Pálma pedig középen már kicsi koruk óta egymás mellett védekeznek. :)) A játék minden területén van még mit fejlődnünk, semmi nem megy még zökkenőmentesen, de rajta vagyunk. :))

{{5}}

– Egy váci kép jut hirtelen eszembe, ahol a derék LOKI-szurkolók a korlátról áthajolva biztattak benneteket. Mai napig azon gondolkodom, vajon mit mondtak nektek? Emlékszel rá?

– Igen, persze, hogy emlékszem. :)) Vigasztaltak minket, nagyon aranyosak voltak. Mondták, hogy nincs semmi baj, ne legyünk elkeseredve, majd legközelebb jobban sikerülnek a dolgok. Nagyon sokat jelent, hogy mellettünk állnak, és biztatnak minket még az idegenbeli meccseken is. Jó érzés, hogy ennyien szurkolnak nekünk. :))

– A hazai fergeteges hangulat miatt előfordult már, hogy a mi játékosaink játszottak idegesebben. Rajtatok nem látszik a lámpaláz. Nincs, vagy jól kezelitek?

– Van lámpaláz, legalábbis bennem biztosan. Nagyon izgulok minden meccs előtt, de ha elkezdődik a mérkőzés, elszáll az izgalom. Az egész csapatot feldobja a rendkívüli hangulat, olyan a közönség, mintha a 8. játékos lenne, és ez mindenkinek sokat segít. Remélem, minden meccsen jó hangulat lesz! :))

– Nagyon nagy szeretet árad felétek a szurkolóktól. Szerinted mikor alakult ki ez a bensőséges kapcsolat, hogy érzed, mikor találtatok egymásra?

Szerintem a szurkolók mindig is szerették a csapatot (legalábbis amióta én Debrecenben játszok ezt látom), de ők is érzik, hogy ennek a fiatal csapatnak még inkább szüksége van a biztatásra és a támogatásra.

Fontosak voltak az első meccseink, miután ősszel és télen elmentek a meghatározó játékosok, és látták a szurkolók, hogy hajtottunk, küzdöttünk, és talán ezért is szeretnek minket ennyire. :)) :))

– Szüleid, gondolom, nagyon büszkék most a rád. Úgy tűnik, sínen van a sportpályafutásod. Kijárnak a meccseidre?

– Természetesen nagyon büszkék. :)) Minden hazai meccsemen kint vannak, néha még idegenbe is eljönnek. :))

{{6}}

– Mi tölti ki a szabadidődet? Tanulás? Mozi? A népszerűség kellemes dolog, van sok új barátod?

– A Debreceni Egyetem hallgatója vagyok, de nem sűrűn tudok bejárni a suliba, csak vizsgákra szoktam menni. Mint minden fiatal, szeretek moziba járni, vásárolgatni, beülni a csajokkal edzés után valahova, vagy ha hétvégén haza tudok menni, akkor a családommal vagyok, és a nádudvari barátnőkkel találkozom.

– Véleményed szerint mikorra erősödik meg úgy ez a gárda, hogy akár a dobogóért is küzdhet? Mi a cél erre az évre, amivel elégedett lennél?

– Jó lenne az alapszakasz végén a középházban végezni, és az 5.-8. hely valamelyikéért versenyezni a rájátszásban. Dobogós hely megszerzése egy távoli cél, bárcsak sikerülne pár éven belül ezzel a csapattal. :))

– Köszönöm a válaszaid, s remélem, még sok nagy meccset élhetünk át veletek!

– Én is köszönöm. :)) :)) Nyüzi

handball

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com