NBI 2000/2001DVSC-Valdor-Győr 28-22Antos Zsuzsa

Komjáti András

Vendégszereplőink a DVSC labdarúgócsapatának játékosai, edzői, vezetői. Az egykor velük készült interjúimat teszem most ismét elérhetővé.

2001. január 12. - sportstatisztika.com (Tóth András Balázs)

- András, hogyan alakult a játékos-pályafutásod?

- 1953-ban születtem Győrben, és ott is kezdtem "hivatalosan" focizni kb. 10 éves koromban. Később a Győri Dózsával pár meccset az NB I/B-ben is játszottam. Aztán 16 évesen, 1970 januárjában kerültem a Vasashoz. Voltam bajnokcsapat tagja 76-77-ben, játszottam a Bajnokcsapatok és a Kupagyőztesek Európa Kupájában, azaz a BEK-ben és KEK-ben is. Olyan csapatok és játékosok ellen küzdöttünk, mint például Neeskens a Barcelonaban vagy Berti Vogts és Bonhof a Mönchengladbach-ban. Több korosztályban is voltam válogatott, egyszer pedig a "nagy" nemzeti tizenegyben is szóhoz jutottam. Az 1982-es spanyol VB előtti utolsó selejtezőn, Anglia ellen játszottam a Népstadionban. Épp akkor tért vissza Magyarországra hosszú idő után Puskás Öcsi. Egyébként NB I-es mérkőzéseken csak a Vasasban szerepeltem. Akkoriban még élt a szabály, hogy 30 éves kor előtt nem lehet kijutni külföldre, én is csak később mehettem ki. Két évet játszottam Görögországban, egy Szalonikitől kb. 80 km-re lévő városka, Katerini csapatában. Alacsonyabb osztályban két évet Ausztriában is fociztam.

- Hogyan lettél edző?

- A szakközepet már Budapesten végeztem, ott érettségiztem. Aztán a Testnevelési Főiskolán megszereztem az edzői diplomát. Utánpótlás csapatoknál sosem dolgoztam, a játékos pályafutásom után Gelei Imre kért fel, hogy legyek a segítője. Kilenc évig dolgoztam mellette: két és fél évet a Vasasban, másfelet az MTK-ban, egy évet Siófokon, majd újra a Vasasnál immár 4 évet. Gelei távozásakor én lettem a vezetőedző, az 1999-2000-es szezonban. A Magyar Kupában döntőt játszottunk, a bajnokságban harmadikok lettünk, és 14 év után újra kijutottunk a nemzetközi porondra. Azt hiszem, ezeket az eredmények sok elsőéves edző elfogadná.

- A sikerek után hogyan kerültél mégis Debrecenbe?

- A Vasasnál egy súlyosabb személyes konfliktusba keveredtem az egyik vezetővel. Egy keddi napon megtudtam, hogy nem hosszabbítanak velem szerződést. Még aznap megkeresett a DVSC és szerdán már le is ültünk az első megbeszélésre. Más csapatok nem is kerültek szóba, nagyon gyorsan történt minden. Tisztában voltam vele, hogy nagyon nehéz feladatot vállalok: Debrecenben Garamvölgyi Lajos utódjának lenni nem kis próbatétel. A klub történetének legnagyobb sikereit (bajnoki bronz, kupagyőzelem, nemzetközi kupa) vele érték el a játékosok. Ezzel a kihívással meg kell küzdenem. Épp ezért nem is ingázom a két város között. Hétközben itt vagyok Debrecenben, felkészülési időszakban hétvégén megyek haza. Bajnoki szezonban ez a meccsektől függ, mondjuk hazai mérkőzésnél a család jön ide, dunántúli találkozóknál pedig hazafelé leszállok Pesten. A közösséggel együtt kell lennem, nem vonhatom ki magam. Bármi probléma, kérdés adódhat, az edző legyen "kéznél"! Nagy segítség a pályaedzőm, Farkas Tibor barátom is, aki valamikor még csapattársam volt a Vasasban. Amikor vezetőedző lettem, őt kértem fel segítőmnek. Őszinte kapcsolatnak kell lennie köztünk. Szerencsére Tibor nem egy Bólogató János, akár vitáink is lehetnek, de adok a véleményére, végül mindig megtaláljuk a kompromisszumos megoldást. A másik nagy segítségem természetesen a csapatkapitány, Vadicska Zsolt. Jó partner, segíti a munkámat, összefogja a csapatot pályán belül és kívül. Talán egy-két társára még jobban hathatna, figyelhetne, de meg vagyok vele elégedve.

- Mik voltak az első benyomásaid a csapatról?

- Ismeretlenek persze nem voltak a játékosok, ellenfélként már találkoztunk velük. Azonban "lakva" lehet igazán megismerni valakit. Ehhez jó egy-másfél hónap kell. Ekkorra derül ki, hogy dolgozzák fel a sikereket, a kudarcokat, hogy viselik az őket érő hatásokat. Persze voltak-vannak nehezebben kezelhető játékosok, akik edzésen esetleg lustábbak, magánéletben lazábbak a kelleténél, de ilyenek mindenhol vannak, ahol 20-22 ember dolgozik együtt. Megkezdtük a közös munkát, csináltunk egy szerkezeti váltást, átalakítottuk a védekezést. A nyáron elment 4-5 ember, köztük olyan meghatározó játékosok, mint Bodnár, Bagoly vagy akár Gojan. Őket csak hellyel-közzel sikerült pótolni. Az addigi kiegészítő emberekből kezdők lettek, éles helyzetben derült ki, milyen teljesítményre képesek. Egymást is meg kellett ismernünk, össze kellett szoknunk, ez is közrejátszott a gyenge kezdésben.

- Hogy teljesítettek a "régi bútordarabok"?

- Szatmárit jó játékosnak tartom, de néha indulatos, nehezen kontrollálja magát. Fizikálisan megfelelő. Vadicska kicsit nehezen barátkozott meg az új szerepkörével. A védekezés a fő feladata, de a támadásokba is be kell kapcsolódnia. Sándor Csaba nagyon hasznos csapattag, ha az elhasználódott ízületei bírják, nem akadályozzák sérülések, akkor még feltétlenül lehet rá számítani.

- Hogyan váltak be az igazolások?

- Alekszicsre baráti kapcsolatok révén esett a választásunk, egy ismerősöm segített ebben. Próbajátékra került hozzánk, mint középpályás. Erőnléti hiányosságai is voltak, eredeti posztján valami borzalmas szenvedést mutatott be. Hátrább hoztuk a védősorba, ott pedig azóta is nem igazán látványos, de nagyon hasznos munkát végez. Hanák Viktort szintén én javasoltam. Itt mondom el Horváth Istvánról is, hogy nagyon tehetséges, a jövő meghatározó embere lehet. Amikor játékhoz jutott, szinte mindig élt is a lehetőséggel.

Balassa Péter ügye már 95%-ban eldőlt, mikor ideérkeztem, de én is támogattam a leigazolását. Egy kicsit gyengébb csapatban, a Haladásban játszott központi szerepet, azt a feladatát jól el is látta. Kereste a Fradi, a Dunaferr is. Amikor eldőlt, hogy nem kerül egyikhez sem, felhívtam, hogy akkor jöjjön hozzánk. De nem könyörögtem neki sem, ahogy senkinek sem. Játszott az első mérkőzéseken, de rengeteg gólt kaptunk, átjáróház volt a védelmünk. Emberileg semmi bajom nincs vele, de szakmailag nem tudott beilleszkedni a csapatba. Nélküle masszívabb lett a védősor, a következő - igaz, könnyebb - meccseken már alig kaptunk gólt.

A németek leigazolásakor már nagyon szorított az idő, létszámban és minőségben is "kevesek" voltunk. Talán kicsit elkapkodtuk a leigazolásukat. Éppen Kovács Norbi is kidőlt a sorból, megfelelő képességű játékost kellett hoznunk. Flick-kel szemben magasak voltak az elvárások. Ha valaki a Frankfurtban és a Nápolyban is játszott, arra másképp nézünk. Kicsit jobban vigyáz a bokájára, de nincs sérülése, jelenleg sem. Idény közben egy komolyabb bélelzáródása is volt, és nem megy zökkenőmentesen az átállása egy új étrendre. Meg kell szoknia a szervezetének is. Sajnos, egy családi probléma is visszavetette, nem igazán szerencsés fickó. Ezek persze csak enyhítő körülmények, tény, hogy nem a legjobb arcát mutatta a pályán. Edzéseken nagyon tisztességesen, rendesen dolgozik, majd meglátjuk...

Schmidt egy kicsit szerényebb ajánlólevéllel jött, de érezhető benne a dinamika. Sajnos éppen amikor jól dolgozott, és kezdőbe jelöltem volna, akkor sérült meg, nem is egyszer. Igazi posztján, ékként igen veszélyes lehet még a gyorsasága.

- Hogy értékeled az alapszakaszt?

- Kifogtunk egy nagyon nehéz sorsolást: MTK idegenben, Újpest idegenben. A két meccsen kaptunk tíz gólt. Nagy problémák voltak a védekezéssel, nem csak a védőkkel, hanem mind a 11 játékossal. Gyakori volt a labdavesztés, a visszaszerzése pedig igen nehezen ment, sokan kivonták magukat ez alól. Elméletben és gyakorlatban is sokat kellett foglalkozni az új rendszerrel. Jöttek a viszonylag könnyebb mérkőzések (Pécs, Nagykanizsa), és kezdett összerázódni a csapat. Az alapszakasz második részében már megfelelő volt a teljesítményünk, simán jutottunk tovább.

- Szabó II Zsolt?

- Ő keveset játszott még. Talán az utolsó zalaegerszegi heteiben már nem végzett olyan komoly edzésmunkát, kellett egy kis idő, hogy utolérje magát. Adottságai kétségtelenül megvannak, jól bánik a labdával, komoly edzésmunkával stabil csapattag lehet.

- Mit történt a rájátszásban?

- Bekerülve a legjobb 12 közé egy nagy törés következett be a játékunkban. Talán túlságosan fellélegeztek a játékosok, önelégültté tette őket az alapszakaszbeli eredményesség. Aztán jöttek sorban a vereségek, így a bajnokságban már nem lehetnek igazán vérmes reményeink. A felzárkózás a középmezőnyhöz viszont kötelező. A Magyar Kupában is állva maradtunk, ott még a nemzetközi kupaszereplés is kiharcolható akár 3 jó mérkőzéssel is. Hazai pályán, a nagyszerű közönség támogatásával a Debrecen bárkit képes megverni. Sajnos éppen volt csapatom, a Vasas ellen kaptunk ki többször is. Pedig az említett szakítás után semmire nem vágytam jobban, mint hogy őket verjük meg, hogy bebizonyítsam, hogy jogtalanul küldtek el. Ott kell tisztességgel teljesíteni, ahol éppen dolgozik az ember. Nekem már csak emlék a Vasas. Természetesen nem múlt el nyomtalanul az ott töltött három évtized, de most a Debrecen sikeréért dolgozom, 2002 nyaráig szól a szerződésem. Bármilyen pletykák vannak is, addig hiába "füttyent" a Vasas, mint egy kidobott kutyának, hogy gyere vissza. Ez nem fér bele az erkölcsi normáimba, a saját hitelemet rombolnám le.

- Hogy állnak az igazolások?

- Először is: örülök, hogy maradt Siklósi. Az utóbbi mérkőzéseken már kezdő volt, nagyon technikás, ügyes játékos, általában él a megadott lehetőséggel. A csapat megerősítésére feltétlenül szükség van. Több jelöltünk van külföldről, mert itthonról meghatározó játékost csak horribilis pénzért lehetne szerezni. Kiegészítő embert kár hozni, aki jön, az tényleg erősítés legyen. Elégedett leszek, ha a kiszemeltek közül kettő, jobb esetben három hozzánk kerül. Kapusposzttal nincs problémánk, Fekete Robi stabil kezdő, mögötte már ott áll a fiatal, tehetséges Balogh is. Téglási ritkán jutott szóhoz, de akkor viszont ragyogóan védett, ő sincs még "leírva".

Igazi baj a csatárokkal sincs, sok csapat elfogadná a Bajzát-Kerekes duót a 10, illetve 13 góllal. Persze nekik is voltak gyenge meccseik, de Horváth vagy Schmidt ott áll bevetésre készen. Legnagyobb nehézségeink a védelemben vannak, ott változtatnunk kell. Turjánnal elégedett voltam a dinamikus játék közben, azonban rögzített helyzeteknél sokszor hibázott, szögletek után igen eredményesek voltak a rábízott támadók (pl. Ferenczi, Kabát). Megbízható, jó képességű védők leigazolása után egy-két most hátul játszó embert akár a középpályás lehetőségek bővítésére is fel lehet majd használni. A napokban több jugoszláv és ukrán jelölt is érkezik. Alaposan megnézzük őket, majd kiderül, hasznunkra válhatnak-e. Stanciu-ról sem mondtunk le, a tesztelését megengedtük a Sopronnak is, de őt még visszavárjuk természetesen.

- Szóhoz juthatnak-e a fiatalok?

- Egyelőre Baloghnak adtunk lehetőséget, de őt sem lehet felelőtlenül túl mély vízbe dobni. Jobbnak ítélem, ha a fiatalok nem pár percet kapnak egy már lefutott meccs végén, hanem komoly, szoros meccseket játszhatnak. Akkor fejlődnek igazán. Ebből a célból játszanak a fiataljaink a fiókcsapatban, Tiszaújvárosban. Természetesen tudunk róluk, követjük a játékukat, nem véletlenül Herczeg Bandi ott az edző. Napi kapcsolatban állunk. Akár két-három fiatal is felkerülhet a nagycsapathoz. Szokniuk kell a miliőt.

- Milyen tapasztalatokat hozott a teremtorna?

- Bár én akkor az edző-továbbképzésen voltam, de kollégáim beszámoltak a sikeres csoportmérkőzésekről. Nagy öröm volt épp a helyi rivális Nyíregyháza otthonában továbbjutni. Természetesen a tavaszi szezonra felkészülést nem kell egy egynapos torna miatt felborítani, de nagyon komolyan fogjuk venni a budapesti döntőt is. A torna igazából a "focihiányos" szurkolóknak szól, erre a célra viszont nagyon jó.

- Mit tudhatunk a családodról?

- Szüleim sajnos korán meghaltak, de nagybátyámék jelenleg is Győrben élnek. Az első házasságomból született fiam, András most 23 éves, sikeresen befejezte az ELTE-t, idén remélhetőleg végez a Közgázon is. Volt érzéke a focihoz, de szerencsére több esze van az apjánál, és a tanulást választotta a futball helyett. Lányom, Nikolett 21 éves. Második feleségemet a debreceniek is ismerhetik, Antos Zsuzsa néven játszott még a DVSC kézicsapatában. Aztán a TF-re került, majd a Vasashoz, és ott ismerkedtünk meg. Közös kislányunk 9 éves.

- Jársz a kézilabda-meccsekre is?

- Hát az túlzás. Egyszer már voltam. Akkor sikerült szülővárosom csapatát, az esélyesebb Győrt simán megverni.


Tóth András Balázs

Forrás: sportstatisztika.com

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com

A mérkőzés adatlapja: sportstatisztika.com

Friss hírek

április 21., 20:31

Hat góllal vertük a Mosonmagyaróvárt

Megvolt rá az esély, hogy nagyobb arányban nyerjen a DVSC SCHAEFFLER a Mosonmagyaróvár ellen, mint amennyivel kikapott ősszel, de végül nem sikerült. Sima győzelem volt, mégsem tudtak neki örülni a lányok. Tovább...

április 20., 17:00

Rangadóval folytatjuk!

A hosszú válogatott szünet után vasárnap 18 órakor, a Mosonmagyaróvár elleni mérkőzéssel folytatódik a bajnokság a DVSC SCHAEFFLER számára. Mivel a legutóbbi három szezon bronzérmese találkozik a Hódosban, nem túlzás kijelenteni, hogy a hátralevő időszak egyik kulcsmeccse vár a debreceni lányokra. Tovább...

március 27., 20:39

Két pont a Viharsarokból

Bár sok hibával játszottunk, összességében magabiztosan nyertük meg a keleti derbit. Tovább...

március 27., 20:35

Szabóné Filep Anikó

Anikó 1976 és 1980 között volt a DVSC (majd DMVSC) egyik fontos cserejátékosa, szinte bármelyik poszton be lehetett vetni szükség esetén. Majdnem 100 tétmérkőzésen lépett pályára, az NB II-től egészen az NB I-ig. Tovább...

március 26., 16:30

Keleti derbivel folytatjuk

A hétvégi BL-búcsú után immáron a bajnokságra fókuszál a DVSC SCHAEFFLER csapata. A háromhetes bajnoki szünet előtt szerda délután a Békéscsaba otthonában lépnek pályára Szilágyi Zoltán tanítványai. Tovább...