Aki megtanította nyerni a Loki lányait

Bár még csak az alapszakasz felén vagyunk túl, bátran kijelenthető: jó húzás volt Balogh Zoltán Debrecenbe csábítása. A tréner töretlen győzni akarásával és idehaza talán kissé szokatlan mentalitásával új színt hozott a Loki kéziseinek életébe.

NAPLÓ: A bajnoki rajt nem sikerült a legjobban, s bár a sorsolás kifejezetten kedvezőtlen volt, sokan azt rebesgették, túl korán, már a felkészülési időszakban formába lendült a gárda.

Balogh Zoltán: Kétségtelen, le kell vonnunk a nyári hónapok tanulságait. Véleményem szerint azonban a probléma elsősorban az volt, hogy nem játszottunk sorozatban kemény ellenfelekkel, de az is tagadhatatlan, hogy az edzőmeccseken aratott sikerek egyeseket kissé elbizakodottá tettek. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy fizikálisán és morálisan meglehetősen leeresztett társaságot vettem át négy hónappal ezelőtt, s ilyen rövid idő alatt azért nem lehetett csodát tenni.

NAPLÓ: Az ősz végére aztán nagyot fordult a kocka, az utolsó négy meccs mérlege különösen imponáló.

Balogh Z.: Komoly céljaink vannak, így ha nem sikerült volna megvernünk a Békéscsabát, a Szparit, a Hypót és az Esztergomot, akkor azt bárki nyugodtan számonkérhette volna rajtunk. Voltak persze, akik így is fanyalogtak, mondván, hogy nem játszunk elég látványosan. De kérdem én: melyik másik csapat bírta volta el, ha kiesik négy meghatározó játékosa, köztük az elmúlt év házi gólkirálya, Szűcs Gabriella? Valóban, sokszor szenvedtünk, ám ezt a játékot nem szépségre, hanem gólra játsszák. A mai Lokinak az egyik legnagyobb erénye az, hogy a lányok megtanultak minden körülmények között nyerni. Ami pedig a látványosságot illeti, emlékezzünk csak vissza az Esztergom elleni meccs utolsó percére: vajon hányán kockáztatnának meg hasonlóan sorsdöntő pillanatban egy kínai figurát?

NAPLÓ: A csapat néhány tagja kifejezetten kellemes meglepetést okozott a szurkolóknak. Voltak-e olyan játékosok, akik az Ön várakozásain felül teljesítettek, vagy esetleg csalódást okoztak?

Balogh Z.: Orbán profizmusát kell mindenekelőtt kiemelnem. Ez a lány az edzéseken is a maximumot igyekszik kihozni magából, és amikor az ősz közepén háttérbe szorult, akkor sem sértődött meg, hanem kivárta az újabb lehetőséget, és aztán többször is nyerőembernek bizonyult. Latakaite kapcsán talán elég annyit mondanom, hogy négy hónap alatt megtanult magyarul, és a mérkőzések mintegy felén sérülten is vállalta a játékot. Akiről még mindenképpen szót kell ejteni, az a még tinédzser Király, aki komoly meccseken bizonyította, hogy jogtalanul maradt le a csapat tablójáról, Szamozvanova, aki miután nem ment neki jól a védés, plusz edzésekre jelentkezett, valamint a hihetetlenül szorgalmas Nyilas, akit egyszerűen nem lehet lekoptatni.

NAPLÓ: Meglehetősen fáradt a hangja, pedig a neheze még csak ezután következik...

Balogh Z.: Nem tagadom, jót tesz most egy kis pihenő, végre néhány napot a továbbra is Ausztriában élő családommal tölthetek. Utána persze újult erővel dolgozunk tovább, s kifejezetten jól jön majd, hogy míg a legjobbakra válogatottbeli kötelezettségek és nemzetközi kupameccsek várnak, addig mi másfél hónapon át nyugodtan készülhetünk. A harci kedvünknek persze nem tesz rosszat az sem, hogy közvetlenül az élboly mögött állunk. Nagyon bízom abban, hogy a pechsorozatunk véget ért, és már nem szól közbe több sérülés. Ha ez így lesz, akkor jó eséllyel szállunk ringbe a negyedik helyért.

Kozák Zoltán

Forrás: Hajdú-Bihari Napló

Vezetőedző adatlapja: sportstatisztika.com