Komáromi Ákos

Az egyik kézben kupa, a másikban ezüstérem...

Hétfőtől szabadságon a DMVSC kézilabdázói.

1989. május 24. - Hajdú-Bihari Napló (Csubák Zoltán)

A kézilabda-bajnokság átszervezése miatt másfél évig tartott a női NB I is. A három harmadra osztott pontvadászat kétharmadát, a Napló december 20-i számában értékeltük, amelynek végén a DMVSC edzője, Komáromi Ákos négy pontbafoglalta idei elvárásait. "Először is versenyben akarunk maradni a bajnoki címért, de legalább a második helyet igyekszünk megtartani" - említette és az idő a reményét igazolta.

- A tavaszi tízfordulós rájátszás feléig versenyben is voltunk. Március 15-én viszont az Építőktől Budapesten elszenvedett vereséggel (19-15) eldőlt, hogy nem tudjuk címünket megvédeni. Erről lélekben letettek a játékosok is, akik számára már a kupák (a BEK és az MNK) kerültek előtérbe. Ezért aztán újabb vereségek is érték a csapatot az FTC-től és a BHG-tól. Az ezüstérmet önmagában nem tartom kudarcnak, csak azt sajnálom, hogy az Építőket - amely megérdemelten lett bajnok - nem tudtuk szorosabb versenyfutásra késztetni.

"Szeretnénk a BEK-ben minél tovább jutni" - hangzott a második óhaj.

- Decemberben látatlanban elfogadtam volna, ha a legjobb négy csapat közé kerülünk. Utólag is az eddigi legszebb sikerünknek tartom, hogy eddig eljutottunk - a bolgár és a nyugatnémet bajnokot kiverve -, de elégedettebb lennék, ha nagyobb küzdelemre késztettük volna az osztrák Hypobankot. Sajnos játékosaink túlságosan tisztelték a magyar világklasszisokat is felvonultató nagy hírű ellenfelet, mellyel szemben talán kishitűség miatt sem tudták kijátszani, amit tudnak.

"Szeretnénk ... megnyerni az MNK-t, s így garantálni (jövő) ősszel is a nemzetközi kupában indulás jogát" - fogalmazta meg.

- Köztudomású, már az idei MNK-döntő előtt tisztázódott, hogy ősszel a KEK-ben szerepelhetünk. Ellenben ez a megnyugtató tény sem csökkentette szerencsére

a bajnoki cím elvesztése miatt

"revansra" készülő játékosaink harci kedvét. Azt hiszem, hogy a DMVSC a BEK mellett az MNK-ban is "kiélhette" magát, és kitűnően felkészült, igazolva, hogy legalább olyan jó csapat, mint az Építők! Úgy érzem,önmagáért beszél, hogy 1985 óta egymás után ötödször jutottunk az MNK-döntőbe és harmadszor nyertük el a kupát!

Végül így zárul a decemberi cikk: "Biztosítani akarjuk öt játékosunk számára a válogatottban szereplés nyugodt körülményeit, hiszen 1989 decemberében Dániában ismét világbajnokságot rendeznek."

- Továbbra is ez a szándékunk. Pillanatnyilag négy játékosunk - Tóth I., Dörnerné, Szántó, Bocsiné - tagja a válogatottnak, amely ezen a héten a Cooptourist-kupán vesz részt.

- Tavasszal miért volt jobb a DMVSC a bajnokság első kétharmadához képest és miben maradt el a vártnál?

- A gyors indítás-lerohanás megmaradt erényünknek, védekezésben is agreszszívebbek lettünk. A válogatott formába lendülő Tóth Ildikóval és Szunyogh feljavulásával, beállításával hatékonyabbá vált a védekezésünk. Viszont a felállt védelem elleni játékunk továbbra sem úgy valósult meg, ahogy szerettük volna. Az emberelőnyös helyzetek kombinatív kijátszásába is sokszor hiba csúszott. Ezért a két válogatott átlövőnk összjátékát tovább kell javítani, akárcsak a hétméteresek értékesítési százalékát (71 százalék). Szélsőjátékunkban pedig a jobboldalit kell hatékonyabbá tenni, mert a baloldali eredményesebb volt.

- Minden idény végén külön értékeli a játékosokat is.

- Ezúttal is megtettem, osztályoztam őket és a legjobb átlagot Szántó érte el 7,42-al, 2. Medgyessyné 7,3, 3. Tóth I. 6,9, 4. Kádárné 6,5, 5. Nagy K. 6,4, 6. Dörnerné 6,3. A tavaszi góllövőlistát - tíz mérkőzés volt - Dörnerné vezeti 43 góllal, 2-3. Bojtor és Szántó 34?34, 4. Medgyessyné 31, 5. Bocsiné 22.

A csapategységről

- A szokásos értékelés után néhány "kényes" kérdést is szeretnék feltenni önnek, amelyek többek fejében megfogalmazódtak. Például: Bojtor a BEK-mérkőzéseken szórta a gólokat. Miért nem kap több játéklehetőséget?

- Joli kitűnő adottságokkal rendelkezik, magas és nagy lövőereje van. Sajnos későn, 20 éves korában kezdett el kézilabdázni és ezért technikailag és taktikailag nem elég képzett a csapat gyors játékához. Testalkata miatt nem kétfélidős játékos. Mégis fontos feladata van az együttesben, ő lövi a büntetőket és epizódszerepeket is el kell látnia. Debrecenben a Hypobank ellen az utolsó negyedórában valóban kitűnő volt, de hozzáteszem, hogy akkor, amikor az ellenfél az előnye birtokában már nem koncentrált annyira a védekezésre. Ettől függetlenül lehet, hogy rövid szakaszokra máskor is többször be kellett volna cserélnem, amikor Dörnernének nem ment jól a játék.

- Sokakban felvetődött, hogy Bocsinét is olykor a kelleténél tovább tartotta a pályán.

- A begyakorolt "figuráink", azaz szimmetrikus megoldásaink balkezes jobbátlövőhöz kötődnek. Adott esetben biztos, hogy hamarabb lecseréltem volna Bocsinét, ha Nagy Zsuzsa is egészséges, de sajnos sérült volt tavasszal. Bocsiné szerintem feltétlenül beérési, beilleszkedési lehetőséget, és türelmet érdemelt. Ő olyan játékos, aki mindig plusz edzéseket követel, még többet akar dolgozni, és ezt tolerálni kell.

- Olyan hangokat is hallani, hogy a két átlövő beilleszkedése a közösségbe még mindig nehézkes, hiába itt játszanak már egy-két éve.

- A jelenleginél valóban nagyobb csapategységre van szükség, de azért ne "sírjuk" vissza a hőskort, amikor jóban-rosszban összetartottunk. A szakosztályvezetésnek és a játékosoknak fontos feladatuk lesz a jövőben megtalálni a helyes összhangot, és a csapat érdeke, valamint az egyéni érdekek közötti megfelelő határt. Én úgy érzem, hogy mindkét említett játékosban megvan az együttműködési készség és az alkalmazkodási szándék, akárcsak a többiekben és a szakosztály-vezetésben is.

- Az együttes a nehezítő körülmények - szülések és sérülések - ellenére szerintem kitűnően szerepelt. A bajnoki cím elvesztése miatt mégis vannak, akik hajlamosak kijelenteni, hogy a DMVSC fölött eljárt az idő. Az egyik BEK-meccs után maga a csapatkapitány is hasonló megjegyzést tett a tévében, önnek mi a véleménye?

- Éppen ez a félév bizonyította, hogy

nem szabad "leírni" ezt a csapatot!

Több ok miatt. Egyrészt mert az átlagéletkora ideális, no meg minden poszton kiemelkedő tudású játékosokkal rendelkezik. A DMVSC még hosszú évekig meghatározója lehet a sportágnak, ha az egyesületi és szakosztályvezetés végre stabilizálódna és még jobb lenne a csapat menedzselése. Itt nem az anyagiakra gondolok, hiszen szponzorálásunkat tökéletesen megoldotta a Barnevál. Szerintem ez a gárda alkalmas rá, hogy újra bajnok legyen, és a nemzetközi kupákban is kimagasló eredményeket érjen el. Természetesen ez nem zárja ki a játékosállomány minimális mértékű változását. Hiszen most is szó van erről. A Kinizsi-Kisvárda csapatából már aláírt nekünk az irányító, átlövő Jakab Annamária (23), a nyíregyházi TFK-ból pedig a volt DSI-s Katkó Andreát szeretnénk átigazolni.

- Ön hét és fél éve edzője a DMVSC-nek. Egyesek szerint ez a játékosok számára már monotonitást is okozó hosszú idő. Ön hogy látja ezt? Egy edző - jelen esetben ön - akar-e és tud-e megújulni, vagyis valahogy felfrissíteni a társaságot?

- Ezen már én is elgondolkoztam. Szerintem, ha egy edző ilyen sokáig dolgozik egy csapatnál, annak ugyanannyi előnye is van, mint hátránya. Én azt vallom, hogy azokat a szakmai módszereket nem szabad sutba vágni, amelyek egy csapatot sikerekre vezettek. Ugyanakkor állandóan lépést kell tartani a fejlődéssel! Sokat kell olvasni a szakirodalomból, videózni, vagy meglátogatni a legkiválóbb kollégák edzéseit. Magam is ezt teszem. Szerintem egy "valamirevaló" edzőt ösztönöz az, hogy a hivatása nem nyugdíjas állás, ezért állandóan táplálni kell magunkban a bizonyítás igényét. Vallom, hogy leginkább abban van meg a szándék a bizonyításra - és főleg az kényszerül rá -, aki sok évet eltölt egy csapatnál. Annak sokkal könnyebb, aki kétévenként odébbáll, eleinte újdonságot hoz, de amikor kiismerik, klubot cserél. Ráadásul mindenütt jól jár. Én még látok perspektívát magamban és a DMVSC-ben is, amelyhez 1990. végéig köt a szerződésem.

Teljesen egyetértek a kitűnő szakemberrel, akitől végül a vasárnap ismét kupát nyert csapat nyári programjáról érdeklődtem.

- Már hétfőtől - azaz május 22-től - szabadságot kaptak a játékosok június 19-éig. Akkor kezdjük az edzéseket és június 23-tól június 4-ig Madridban a spanyol válogatott vendégei leszünk. Augusztus 5-én és 6-án rendezzük a Barnevál-kupát, majd augusztus 20-án kezdődik az új, immár őszi-tavaszi rendszerű bajnokság.

- Köszönöm az értékelést és a válaszokat, kellemes szabadságot a szakosztály tagjainak!


Csubák Zoltán

Forrás: Hajdú-Bihari Napló

Vezetőedző adatlapja: sportstatisztika.com

Friss hírek

május 30., 12:20

Kisvárda a szíve csücske

A debreceni játékos felnőtt karrierjének jelentős részét a Kisvárda Master Good SE csapatában töltötte. Tovább...

május 25., 20:04

Nem bírtuk a végét

Hiába játszott bő 40 percig kiválóan a DVSC SCHAEFFLER a bajnok és kupagyőztes Ferencváros otthonában, egy párperces rövidzárlat elég volt ahhoz, hogy a fővárosiak megnyerjék a mérkőzést. Ezzel matematikailag is eldőlt, hogy a negyedik helyen végzünk a bajnokságban. Tovább...

május 24., 17:00

A bajnokcsapat otthonában zárjuk a szezont

Egy hosszú és fárasztó szezon utolsó felvonása következik a debreceni lányok számára szombaton, az Elek Gyula Arénában, a már biztos aranyérmes Fradi otthonában. A találkozót az M4Sport+ élőben közvetíti! Tovább...

május 22., 20:43

Kézilabdaünnep majdnem bravúrral

Ismét óriási mérkőzést játszott a DVSC SCHAEFFLER a Győr ellen. Az utolsó percig kérdéses volt, hogy melyik csapat nyer, de megint az ETO-nak volt szerencséje. Tovább...

május 21., 17:38

Újabb bravúrra várva!

A szezon utolsó hazai meccsét játssza szerda délután, 18 órakor a DVSC SCHAEFFLER a Győri Audi ETO KC ellen. Minden jegy elkelt, így telt ház lesz a rangadón, amelyen a debreceni lányok folytatnák 11 meccses győzelmi szériájukat! Tovább...