Az ősz Loki-játékosa: Orbán Annamária

Nem csak a szurkolók, hanem saját edzője szerint is az őszi idény egyik kellemes meglepetése volt Orbán Annamária játéka. A házi góllövőlistát vezető kézilabdázó erdélyi szabadságáról visszatérve nyilatkozott a Naplónak.

NAPLÓ: Az utolsó meccseken kisebb sérüléssel bajlódva is sokszor szinte a hátán vitte a csapatot, bizonyára jólesett egy kis pihenő.

Orbán Annamária: Nem tagadom, jó volt hazatérni Székelyudvarhelyre, hiszen mióta a párommal két és fél éve átjöttünk Magyarországra, viszonylag ritkán jutunk haza a sok elfoglaltság miatt.

NAPLÓ: Mennyire kísérik figyelemmel a pályafutását szülővárosában?

Orbán A.: Nagy örömömre nem felejtettek el, a Hypo elleni meccsünkön, mely a televízió közvetítésének köszönhetően Székelyudvarhelyen is látható volt, például nagyon sokan szurkoltak nekem, míg a helyi lapban éppen most írtak rólam egy cikket.

NAPLÓ: Balogh Zoltán, a Loki edzője példaként állította Önt a társai elé. A tréner elmondása alapján feltételezem, hogy a hozzáállását illetően már az első debreceni idényében is vérbeli profi volt, a pályán azonban - valljuk be - több mint egy évet kellett várni a kiugró produkcióra.

Orbán A.: Valóban nem tettem hozzá semmi különlegeset az edzésmunkámhoz, így aztán pontosan én sem tudom, minek köszönhető ez a javulás. Az mindenesetre biztos, hogy a szélső játéknál sokkal jobban fekszik nekem az irányító-átlövő posztja, középen lényegesen eredményesebb tudok lenni. S persze azt sem szabad talán figyelmen kívül hagyni, hogy az edzések is sokkal változatosabbak, hangulatosabbak, mint korábban, Balogh Zoltán számos új dolgot tanított meg nekünk, szakmailag mindannyian sokat fejlődtünk az utóbbi időben. Szerencsére a társaság is összeforrt az ősz folyamán, és mivel ez egy csapatjáték, a többiek segítsége nélkül én sem kerülhettem volna reflektorfénybe.

NAPLÓ: Az utóbbi időben Ön lett a Loki első számú hétméteres felelőse. Volt olyan találkozó, ahol egyszer sem remegett meg a keze, sőt, döntő pillanatokban is magára vállalta a büntetőt, de megesett, hogy egy meccsen többször is hibázott.

Orbán A.: Ha elkezdek gondolkodni egy hetes előtt, akkor nagyobb az esélye annak, hogy kihagyom. Ha azonban csak odaállok, és annyit mondok magamnak, hogy ezt be kell dobni - és ez így volt a Hypo ellen az utolsó percben is - akkor általában nem hibázok.

NAPLÓ: Ha januárban ott folytatja, ahol az ősszel abbahagyta, akkor bizony számolnia kell azzal, hogy a szövetségi kapitány is előbb-utóbb felfigyel Önre. Gondolt-e már a válogatottságra?

Orbán A.: Ehhez először meg kell kapnom a magyar állampolgárságot, ami azért reményeim szerint rövid időn belül sikerül is. A kérdésre válaszolva, bevallom: néha eszembe jut a nemzeti csapatban való szereplés, de ebbe egyáltalán nem élem bele magam. Huszonegy évesen még van hova fejlődnöm, sokat kell még ahhoz felmutatnom, hogy kiérdemeljem a válogatottságot.

NÉVJEGY

Orbán Annamária kézilabdázó, a DVSC-Valdor játékosa

Született: 1982. április 14.

Klubjai: Székelyudvarhely, Hajdúnánás, DVSC.

Posztja: irányító-átlövő.

Válogatottság: román ifjúsági válogatott.

Családi állapot: hajadon.

Kozák Zoltán

Forrás: Hajdú-bihari Napló

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com