Dublinszki Dóra a DVSC-KORVEX női kézilabdacsapatának sajátnevelésű játékosa. „ Duby” posztját tekintve jobbszélső, de szeret irányítani is. Hihetetlenül gólerős játékos, technikailag kitűnően képzett, s egy kis vagányságért sem megy a szomszédba. Játszott már az ificsapatban is, de jelenleg a serdülőcsapatot érzi magáénak. Győrvári Viktor mester kezei alatt szépen fejlődik, s csak rajta múlik a jövője.
2011. február 17., 22:25 (handball)
A hír rövid volt és szinte hihetetlen: a dunaújvárosi diákolimpián fiatal lányaink legyőzték azt a Győrt, mely nemrég 18 góllal verte a DVSC-KORVEX ificsapatát.
Egy pici fény, egy kellemes érzés, a szurkolónak már ennyi is elég. Jó volt a hírt hallani, s szerettük olvasni. Talán a tornát is megnyerhettük volna, de mert sportszerűek voltunk, ezüst lett belőle. De ez az ezüst jobban fénylik, mint az arany…
S a hír rövid volt, de egyáltalán nem hihetetlen: Dublinszki Dóra lett a torna legtechnikásabb játékosa. Egy ilyen díj nagyon nagy elismerést jelent egy fiatal játékosnak, de egyáltalán nem lehet a véletlen műve…
Már korábban is feltűnt, milyen gólerős ez a fiatal lány. Az Ő kezében nem szokott dadogni a labda…
{{1}}
Az a játékos, aki csak úgy teszi a dolgát, semmi extra, de ha a statisztikát elővesszük, talán a legjobb mutatókkal találjuk magunkat szembe.
Milyen is valójában Duby? Hogy éli az életét, hol tanul, mi a célja? Mi az igazán fontos neki? Szülei segítik pályafutásában? S ki a kedvenc edzője?
Nos, az interjúban ilyen kérdésekre kerestem a választ. Olvassuk annak a lánynak a válaszait, akitől még nagyon sokat várunk.
– Balkezes jobbszélső vagy, illetve irányító is. Melyik poszton játszol szívesebben?
– Mindig a jobbszélső volt az igazi posztom. Tavaly sérülések sorozata miatt, kényszer megoldásként mentem középre, és ott is „ragadtam” a bajnokság végéig. Szeretek középen játszani, a természetemből is kifolyólag. Nem tudom megmondani, melyik a kedvesebb poszt számomra, hiszen mindkét hely más a feladat.
– Ma a LOKI serdülőcsapatának játékosa vagy. De játszol a nyílt serdülőben is. Több fronton is harcolsz. Melyik a legkedvesebb?
– Évek óta játszom egyszerre több csapatban, mert a korosztályomtól idősebbekkel edzettem eddig. Sajnos idén a nyílt serdülő csapatba ugyan már nem férek be, de lehetőségem nyílt az ifiben megmérettetni magam az NBI-es és az NBII-es meccseken is. Az ificsapat játékosainak nagy részével hét évig játszottam együtt, velük ezért szeretek pályára lépni, hiszen már ismerjük egymás minden mozdulatát. De idén már a serdülő csapat az én családom. Velük a legjobb harcolni a győzelemért.
– Milyen az edződ? Jól kijöttök egymással?
– A jelenlegi edzőm Győrvári Viktor. Én felnézek rá teljes mértékben, nem csak azért, mert magasabb nálam, hanem a szakmai és pedagógia tudása példaértékű. Nagyon sokat fejlődtem az ő kezei alatt ebben a félévben. Az edzések jó hangulatban telnek vele, felveszi a vicceinket, sőt, be is kapcsolódik, de ennek ellenére meg van a kellő tisztelet felé.
A csapatban idén én vagyok a rangidős, legalábbis a játék tapasztalatban, ezért csapatkapitány lettem. Ebből kifolyólag nagyon sokat szoktunk beszélgetni, örülök, hogy meghallgatja a véleményemet. Én nagyon szeretem, mint embert-, és mint edzőt, egyaránt.
{{3}}
– Mit szeretsz a játékban jobban? A játékot? Szeretsz edzeni?
– Természetesen nyerni. :)) De ezzel, gondolom mindenki így van. Szeretem az edzéseket is, kivéve az alapozási időszakban. Ha nincs egy délután edzés, már hiányzik a mozgás, a csajokkal való beszélgetés az öltözőben.
Mégis, legjobban talán egy meccs hangulatát szeretem. Amikor mindenki örül egy gólnak, vagy zeng a csarnok, ahogy védekezés közben ordítunk egymásnak. A játék legszebb része: amikor szemmel látható a csapatszellem.
– Debreceni vagy? Szereted ezt a várost? S ha igen, miért ?
– Nem vagyok debreceni, sajnos. De ettől függetlenül 15 éve járok be, mivel a szüleim is itt dolgoznak. Szeretem, az otthonomnak tartom, és megtisztelő képviselnem.
Imádok a Nagytemplom előtt ülni és nézni, ahogy nyüzsög a város, és nem utolsó sorban, azért a legkedvesebb, mert itt vannak az emberek, akiket szeretek.
{{6}}
– Melyik óvodába jártál? Mi volt a jeled, a labda?
– A MÁV oviba jártam, a jelem úgy emlékszem, a Katica volt, de már az ő hátán is hét pötty volt. :))
– Hol tanultál, s melyik középiskolába jársz Debrecenben? Mik a terveid a tanulmányaidat illetően?
– Az általános iskola alsó tagozatait a Szoboszlói Úti Általános Iskolában jártam ki. Már itt is hetente kétszer kézilabdázgattunk délutánonként.
Negyedikes voltam, amikor Rozi néni kézilabdásokat jött toborozni az iskolába. Elmentem pár edzésre, és nagyon megtetszett a sportiskolás hangulat.
Az ötödik osztályt már a Hunyadi János Általános Iskolában kezdtem sport-tagozatosként, heti hét edzéssel. Nem volt kérdés számomra, hogy a folytatás az Irinyi János Gimnázium lesz. Itt vagyok most végzős. Mindenképp szeretnék főiskolára menni, valószínűleg itt, Debrecenben.
– Hol élnek a szüleid? Mit szóltak ahhoz, hogy a kézilabdát választottad?
– Mi Nyíradony mellett lakunk, innen járunk be Debrecenbe mind a hárman. A döntésembe nem szóltak bele, de örültek annak, hogy megpróbálom és támogattak teljes mértékben, illetve támogatnak a mai napig is.
Minden meccsemen kint vannak, amit itthon játszunk, és amikor tehetik, utaznak is velünk az idegenbeli mérkőzésekre. Ez számomra elmondhatatlan erőt ad egy-egy kemény menet előtt.
Ezt nem fogom tudni nekik eléggé megköszönni soha. De amikor egy jó meccs után örömöt és büszkeséget látok a szemükben, az a legnagyobb ajándék és az igazi győzelem.
– Mi az erősséged, s miben kell elsősorban fejlődnöd?
– Az erősségeimről inkább az edzőmet kéne megkérdezni, mert én nem tudnék most semmi kiemelkedőt mondani. A fejlődésben viszont, hogy Viktor Bá’ szavaival éljek: „Lábat kell pakolni a kezem alá.” :))
{{4}}
– Eddigi pályád során több tornán is részt vettél. Melyikre emlékszel a legszívesebben?
– Erre most igazán nehéz válaszolni. Minden tornának meg van a maga varázsa, és mindig történt valami emlékezetes. De mégis, ha választanom kell, akkor a 2008-as veszprémi Cell Kupa.
Szilágyi Attila volt az edző és a második helyezést sikerült megszereznünk. Nagyon jó hangulatban telt az egész hét. A meccsek fizikailag és lelkileg is erősítették a csapatot. A szabadidőnkben pedig együtt voltuk a Balaton- parton, szurkoltunk a debreceni fiúkért, és azon a héten lettünk csapat!
– Nemrég épült egy sportcsarnok, ahol nyugodtan tudtok edzeni. Milyen a pálya? S milyen az új környezet, megszoktátok már?
– Igen, már elkészült. Sajnos a pálya borítása még nem tökéletes, de edzésre már alkalmas. Kicsit kiesik a megszokott körből, de a miénk!
Hamar belaktuk, szerintem már mindenki otthon érzi magát. Nagyon örül az egész csapat, hogy végre egész pályán, normális körülmények között edzhetünk. Eddig ugyanis a nyílt serdülő csapattal kellett megosztanunk az edzésünket, mert nem volt más lehetőség.
A csarnokban lesz szauna és jakuzzi is, szerintem többet leszünk bent, mint otthon. Köszönjük, Bandi bácsi!
{{2}}
– Biztosan sok barátod van a csapatban. Mivel töltitek a szabadidőt a legszívesebben?
– Próbálunk normális fiatalként viselkedni. Amennyire lehet, vásárolni és bulizni járunk együtt. De van, hogy edzés után ülünk az öltözőben és beszélgetünk még órákat.
–Barátra jut idő? Vagy egyelőre a sport és a tanulás elfoglal?
– Én mindig azt mondtam, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szeretné. Nekem egyelőre a sport, a tanulás és a barátaim fontosabbak egy fiúnál. De az is igaz, hogy még eddig senki nem bírta mellettem ezt az életformát. :))
– Mi a három legnagyobb kívánságod erre az évre?
– A legjobb négy közé kerülni a bajnokságban, egy sikeres érettségi után felvétel a főiskolára, és egy fergeteges nyár összehozása a barátaimmal.
– Sok sikert kívánunk Neked a LOKI csapatában, s reméljük, egyszer a nagycsapatban is láthatunk!
– Köszönöm szépen, én is nagyon remélem, hogy lehetőséget kapok rá. Ez lett volna a negyedik cél.
{{5}}
Nevem: Dublinszki Dóra
Becenevem: Duby
Születési helyem: Debrecen
Születésem ideje: 1993.02.22.(hétfő) 4:35
Névnapomat tartom: február 6.
Magasságom: 169cm
Jelenlegi/ideális súlyom: 68kg (ami nem ideális számomra)
Szemem színe: barna
Hajam színe: szőkés barna
Kedvenc posztom: ahol játszom éppen
Kedvenc mezszámom: 7
Mezszámom a Lokiban: 37
Mikortól kézizem: 1999-től, de csak iskolás szinten még
Kézicsapataim eddig: mindig a Debrecen színeimben játszottam, először a sportiskolában 2003-tól, aztán a DVSC-ben 2008-tól
Legnagyobb kézisikereim: diákolimpiai első hely, a Győr megverése
Kedvenc kézilabdacsapatom: mi más, mint DVSC-KORVEX
Kedvenc kézilabdázóm, példaképem: Iváncsik Tomi
Kabaláim, hobbim: kabaláim nincsenek, olvasni nagyon szeretek, bár kevés időm van rá, sajnos
Kedvenc ételem, italom: bolognai spagetti, tiramisu, barackos cappy
Kedvenc filmem,színészem: Emlékezz a titánokra, Apám beájulna
Köszönöm szépen!
handball
május 24., 20:12
Magabiztosan, nyolc góllal verte a Vácot a szezon utolsó meccsén a DVSC SCHAEFFLER, de mivel az Esztergom is nyert, nem sikerült megszerezni a bronzérmet. Tovább...
május 22., 17:00
Szombaton, a szokottnál korábban, 17.45-kor kezdődik a 2024/25-ös szezon utolsó meccse, a DVSC SCHAEFFLER - Vác találkozó. Tovább...
május 17., 20:20
Csak a szokásos. Egy szorosabb első félidő után, a másodikban hengerelt a DVSC SCHAEFFLER és végül magabiztos győzelmet aratott Kisvárdán. Tovább...
május 15., 17:00
Május 17-én, szombaton, 18 órakor Kisvárdán játssza szezonbeli utolsó idegenbeli mérkőzését a DVSC SCHAEFFLER. Tovább...
május 10., 21:02
A DVSC 30 évvel ezelőtt nyert először EHF Kupát. A mostani csapat a Dunaújváros elleni 11 gólos győzelemmel tisztelgett a kupagyőztesek előtt. Tovább...