DVSC: hol van már a tavalyi hó?

– Egy évvel ezelőtt hasonló helyzetben tudtunk beszélgetni a DVSC-ről, csapata akkor is egy lengyelországi Bajnokok Ligája-selejtezőre készült. A nyáron viszont alaposan átalakult a Loki. Mi a különbség a tavalyi és a mostani csapat között?

– A tavalyi együttesem előnye az volt, hogy akkor a játékosaim már egy éve együtt játszottak. Ismerték a taktikai elemeket, egymást, és nem változott a keret a szezon előtt. Ehhez képest most nyolc helyen változtunk, és azt kell mondanom, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. A mostani társaság taktikai érettségben nincs azon a szinten, mint a korábbi, de nem is tudtak a játékosok igazán beállni a megfelelő hadrendbe, hiszen Szűcs két hetet hagyott ki a felkészülés során, Kudor és Léránt is hiányzott, Hornyák Dóra pedig az utánpótlás válogatott miatt öt-hat hetet volt távol. Így nem is lenne elvárható az összeszokottság, a nyolc távozónk helyére leginkább junior vagy ifjúsági korú játékost kell beépíteni.

– Nem vészjósló ez a bajnokság, de leginkább a közelgő BL-selejtező előtt?

– Tisztában vagyunk a jelenlegi erőnkkel, így a szezon előtt is ehhez mérten fogalmaztuk meg a céljainkat. Az elsődleges, hogy a BL-selejtezőn szerzett tapasztalatokat felhasználjuk a hazai porondon és a magyar bajnokságra tovább erősödjünk. Nem mondom, hogy eleve lefutott lenne, hogy a BL-selejtezőn elbukunk, természetesen minél jobban akarunk szerepelni. De úgy vélem, hogy a jelenlegi DVSC esélye a főtáblára jutásra nagyon kevés, taktikailag éretlennek tartom rá még magunkat. A realitás, hogy a mostani gárdából egy-két éven belül olyan ütőképes csapat alakuljon ki, mint amelyik kétszer bajnoki ezüstérmet nyert.

– Ez alapján tehát nem lenne csalódás, ha a Debrecen csak a KEK-indulást érő helyek valamelyikét szerezné meg a lubini selejtezőn? A három ellenfél előrébb jár?

– A portugál Gil Eanes-szel kezdünk, amiről annyit tudunk, hogy portugál játékosokra épít, és egy feltörekvő csapat, amit mutat, hogy a Madeira helyét átvette hazájában. Nincs róla videónk, de ezt az akadályt szeretnénk sikerrel venni. A másik ágon a Buxtehude és a Lubin játszik, a két csapatról van videónk, ismerjük az erejüket. A miénket is, tehát nyugodtan mondhatom, nem mi vagyunk a favoritok, és az esélytelenség nyugalmával léphetünk pályára. Jó játékot várok, de a KEK-szereplést sem fogjuk fel balsikerként.

– A hétvégén két egymást követő napon lép pályára a DVSC. Fizikálisan bírni fogja együttese a megterhelést, amihez hozzájön egy hétközi bajnoki is?

– Ez nem lehet akadály, erre nem is fogunk soha hivatkozni. Szerdán játszunk a Dunaújváros ellen, csütörtökön pihenőnap van, pénteken utazunk, szombattól játszunk – a fiatalokból álló keretnek bírnia kell a ezeket a meccseket. Inkább az a kérdés, mentálisan bírni fogjuk-e az előttünk álló napokat? Mert a Váctól sem azért kaptunk ki, mert nem voltunk elég erősek, sokkal inkább az első hazai meccs okozta lámpaláz és az összeszokottság hiánya volt a döntő.

– Ahogy Ön is említette, egy sor meghatározó játékosa távozott, köztük például Bogdanovics Annamária, Bognár Barbara vagy Bulath Anita, akik ha kellett, korábban egymaguk is hátán vitték a Lokit. Látja már, ki lehet az ő hiányukban a csapat igazi vezére?

– Bogdanovicsnak, Bulathnak vagy Szabó Valériának is megvan a saját, kialakult stílusa. Nem akarjuk, de nem is tudnánk egy az egyben a helyettesüket keresni. Elsődleges célunk, hogy megfelelő edzésmunkával a fiataljainkból neveljünk vezéregyéniségeket. Ehhez időre van szükségünk, de mondhatom, hogy Triffa, Hornyák, Sopronyi és Szűcs révén már most is vannak erre alkalmas játékosaink.

– Csalódott amiatt, hogy az elmúlt években végzett munkáját a rengeteg távozó miatt szinte az alapokról kell újrakezdenie idén?

– Az edzői szakma jellemzője a folytonos újjáépítés, csalódott nem vagyok, de természetesen nagyon örültem volna, ha egyben marad a csapatom. Velük talán megcélozhattuk volna a BL-ben a legjobb nyolcba jutást is, bár az a csoport ahova a selejtezőből kerülnénk a Valceával, az Itxakoval és a Volgográddal, pokoli erős. A BL-selejtező most is kihozhat belőlünk bravúrt, de okozhatunk negatív meglepetést is, mint a Vác ellen tettük. Jelenleg minden egyes meccs egy újabb érési fázis számunkra. Az igazat megvallva, ha bejutnánk a BL-be, vakarhatnánk a fejünket, hogy anyagilag és szakmailag hogyan oldjuk meg a kihívást. Szakmailag kétségtelenül egy nagyon izgalmas és szép feladat lenne, de ehhez még éretlenek vagyunk. Nekem is rengeteg energiámat veszi a csapat újjászervezése, pedig 57 évesen már élvezni akartam a korábbi munka gyümölcsét. De remélem, ahogy eddig mindig, most is sikerülni fog végigmenni az úton, és sikerre vezetni a Debrecent.

Forrás: kezi.hu

Vezetőedző adatlapja: sportstatisztika.com