Egy tucat gólt dobott

- Hogyan érzi magát Debrecenben? Gondolom,az utóbbi időben már nem teszik fel gyakran ezt a kérdést, hiszen a szurkolók már nem tarják új játékosnak, befogadták a csapatba.

- Jól érzem magam Debrecenben, de Győr mégis hiányzik. Más jellegű mindkét város, mások az emberek, és másképp süt a nap is. A csapattársaimmal emberileg jól kijövök, megértjük egymást

Így kezdődött beszélgetésünk Dörnerné Csapó Erikával, a DMVSC átlövőjével, aki szombaton délelőtt 12 gólt dobott a Békéscsaba elleni bajnoki találkozón, és ezzel nagyban hozzájárult a biztos győzelemhez. Az olvasók, a szurkolók biztos emlékeznek még, milyen hosszú huzavona előzte meg a győri kézilabdázónőnek a DMVSC-hez való átigazolását. Ezért arra tereltem a beszélgetésünket, vajon megérte-e a kézilabdázónőnek az egyesületváltás.

- A szakmai vonatkozásait tekintve, egyértelműen nyertem az átigazolással. Itt profibb szemlélet uralkodik a kézilabda-szakosztályban, többet adnak, de többet is követelnek. Ha a Richardsnál maradok, valószínű, lassabban fejlődtem volna.

- Miben javult a Debrecenben töltött idő alatt?

- Onnan kezdem, hogy "összeállt a kép" az utóbbi hónapokban. Sikerült felvennem az itteni csapatjáték ritmusát, alkalmazkodnom a gyors indításokhoz. A társaim is ismernek, és így sokkal több segítséget kapok, mint a kezdeti időszakban, ezáltal bátrabban vállalkozom átlövésekre is.

Erika az utóbbi hónapokban a csapat egyik meghatározójává vált, mind a védekezésben, mind a támadásbefejezésben. Ismét helyet kapott a válogatott keretben is, ám ott nem átlövőként, hanem beállósként szerepeltetik. Igaz, ez csak az utóbbi hónapokban alakult így. Erika vállalja ezt a feladatkört is, ám ő maga az átlövő posztját jobban szereti. Úgy fogalmazott, hogy az átlövőnek van a kézilabdacsapatban az egyik legnehezebb dolga, mivel távolról kell megoldania a feladatát, és a kapu, valamint közötte ott van akadálynak nemcsak a kapus, hanem a védőfal is. A szombati bajnoki mérkőzésen megsérült a leggólerősebb játékos, Szilágyi Katalin. Az ő kiválását változás követi az együttesben. A góllövés szempontjából nagyobb teher nehezedik az átlövőkre, így Erikára is.

- Szombaton este tudtam meg, hogy Katit megműtötték, és bizony, az első pillanatban nyugtalan lettem. Eddig, ha kritikus helyzetben gólt kellett dobni, akkor mindenki neki passzolt, és játék közben is többet "húzott" Medgyessyné keze a jobb szélre. Azóta átgondoltam a rám váró feladatot, a többletterhet vállalom, és remélem, a felkészülés során elvégzett munka, edzés kamatozik majd.

- A szombati bajnoki találkozó elején nem úgy alakult, hogy a hét sportolója lesz.

- Valóban, a legelején kétszer hibáztam, igaz, nem a legjobb helyzetben voltam. Utána arra gondoltam, hogy csak nem lesz így végig a kétszer harminc perc alatt, és sikerült is javítanom.

- Úgy érzem, ilyen körülmények között a DMVSC-re nemigen vár sétamérkőzés.

- Azt érezzük mi is, hogy minden ellenfelünk csak ránk feni a fogát, hiszen a bajnokot szeretnék legyőzni, de nem adjuk könnyen a skalpunkat.

Erika magánélete ideális, és a nyugodt családi élet jó hátteret biztosít az egyenletes teljesítményhez. A férj a legnagyobb kritikus, minden mérkőzésre kijár. A két fiatalember támogatja egymás sportpályafutását. A Győrben élő szülők féltették őket, hogy esetleg elkallódnak, de példájuk is bizonyítja, hogy a sport segíthet a magánélet szervezésében is. Erika két húga is kézilabdázik, az idősebb irányító, míg a fiatalabb balátlövő, mindezt ugyanolyan lelkesedéssel és csillogó szemmel mesélte a hét sportolónője, mint góljai történetét.

B.K.

Forrás: Hajdú-Bihari Napló

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com