Hősiesen a túlerővel szemben

Óriási várakozás előzte meg a kézüabda sportág debreceni történetének eddigi legnagyobb eseményét, amely a sportág idei legrangosabb rendezvénye is volt. Hatalmas hangorkánban a Mandula cukrászda a KEK-trófea marcipánból készült kicsinyített másával kedveskedett a debrecenieknek, akiket - akárcsak nagyon sportszerűen a szovjet ellenfelet is - állva köszöntöttek a lelkes szurkolók és elénekelték a Himnuszt.

Az óriási termetű szovjet lányok szerezték meg a vezetést Szaveljova és Bereznyák által, miközben Szántót már az első percben kiállították lerántásért. A negyedik percben Dörnerné szépített, sőt egyenlített is, miközben sűrűn villogtak a sárga lapok. (2-2) Feltűnő volt, hogy a csehszlovák játékvezetők azonnal kiállították kezdetben a hazai játékosokat olyan szabálytalanságokért, amelyekért a szovjeteknek csak a lapot mutatták fel. Érthetetlen volt, hogy a nyolcadik percben miért küldték le Szántót másodszor is, a gesztikulálás alapján ismét visszarántásért. A hatalmas küzdelemben az apró termetű Szunyogh követte a mezőnyben is a hatalmas termetű Morszkovát, akit Kircsik néven ismer a kézilabda világ. Kircsik a tizedik percben hetesből vezetést szerzett és őrzője, Szunyogh egyenlített, sőt a 12. percben a DVSC számára először vezetést szerzett!

Fej fej mellett haladtak a csapatok, rendre egy góllal vezetett a DVSC a hatalmas, öldöklő küzdelemben, amely különösen a szovjetek részéről nem mellőzte a durvaságokat. Amennyire Szunyogh eleinte kevésbé bírt Kircsikkel, olyannyira nem tudták őt sem tartani Guba kapuja előtt. Gólokat lőtt és heteseket harcolt ki. Szélsőink pedig gyakran helyet változtatva, néha középről átlövésből voltak eredményesek. Az utolsó előtti percben hárman vetődtek rá Szilágyira. Bojtor kitűnő hétméteresekkel tartotta a két csapat közti különbséget, amit Szilágyi középről, átlövésből(!) tovább növelt (55. perc 20-15). Kircsik két hétméteressel visszaadta a reményt a szovjeteknek (20-17), végül Mercsné kitűnő labdát tálalt a rosztovi présbe Rádinnénak, aki önveszélyesen bevetődve állította be a végeredményt, amelyen már Dörnerné időn túli szabaddobása sem változtatott.

Talán soha nem látott küzdelemben az erő- és magassági fölényben levő rosztoviak rendkívül keményen, sőt durván védekeztek és mivel sokáig büntetlenül tehették, ezért a DVSC is kénytelen volt átvenni ezt a harcmodort. A hazaiak oroszlánként küzdöttek és ilyen arányban megérdemelten nyertek, ami annál inkább dicséretes, mert a nekik szokatlan felfogású ellenfelet a saját fegyverével tudták megverni. Egy KEK- döntőben nyerni óriási fegyvertény, még akkor is, ha a négygólos győzelem korántsem adhat okot az elbizakodottságra, mert Rosztovban egy hét múlva, s kétszer ennyi néző előtt még félelmetesebb csata várható.

Csubák Zoltán

Forrás: Hajdú-bihari Napló

A mérkőzés adatlapja: sportstatisztika.com