Kapitány Ferenc: Tanár és edző

Az, hogy egy sportág hogyan fejlődik, annak mindig meghatározó tényezője, hogy akad-e a városban olyan üzem, egyesület, iskola, amely betölti a bázis, a fellegvár szerepét. A debreceni középiskolák közül a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola leány kézilabdacsapata közel másfél évtizede ér el kimagasló eredményeket az országos középiskolás bajnokságokon. A Bethlenes lányok évről évre résztvevői az országos döntőnek. Azok pedig, akik befejezték középiskolai tanulmányaikat a debreceni NB-es egyesületekben folytatták sportolói pályafutásukat. Mindez annak a kitartó, tervszerű és szívós munkának az eredménye, amelyet az iskola testnevelő tanára, Kapitány Ferenc végez. Amikor leültünk beszélgetni, régi csapatainak fényképeit mutatja, azokét, akikkel az első országos sikereket érte el, aztán a többieket, végül az a fénykép kerül elő, amely a legutóbbi siker részeseit örökítette meg.

- 1963-ban végeztem a Testnevelési Főiskolán és kerültem friss diplomával a zsebemben a Bethlen Szakközépiskolába. A TF-en a labdarúgás és a röplabda felé orientálódtam, a kézilabda bizony elég távol állt tőlem. Egy ideig az NB II-es Debreceni Ruhagyár csapatában röplabdáztam. A Bethlenben dr. Földesi Béla kitűnő fiúcsapatot hozott össze, én az ő helyére kerültem és örököltem egy kiváló kollektívát. Közülük többen a D. Dózsa NB I-es férficsapatában is helyet kaptak később. Ekkor kerültem közelebbi kapcsolatba a kézilabdázással. Elvégeztem az edzői tanfolyamot. Közben az iskola tanulóinak nemenkénti összetétele megváltozott, a diákok döntő többsége lány volt, így ez arra ösztönzött, hogy a lányokkal próbáljuk megismételni a fiúkkal elért sikereket. Az elsősök és másodikosok közül verbuváltam a csapatot és dolgozni kezdtünk. Egy évvel később már megnyertük a középiskolás városi és megyei bajnokságot, és egy-két kivételtől eltekintve azóta is megőriztük megyei elsőségünket. Az első országos sikerünk 1968-hoz fűződik, harmadikok lettünk az akkor országos középiskolai bajnokságnak számító Szilády Kupán.

- Nézzük talán az elmúlt évtized eredménylistáját.

- Az országos középiskolai bajnokság döntőjében 1969-ben harmadikok, 1970-ben másodikok, 1971-ben elsők, 1972-ben másodikok, 1973-ban negyedikek lettünk. Átmeneti visszaesés után, egy év múlva kerültünk be ismét a döntőbe. 1976-tól két csoportban rendezik meg a döntőt, ebben az évben egyik csapatunk harmadik, a másik negyedik lett. Tavaly újra megnyertük a bajnokságot, az idén az iskola mindkét csapata negyedik lett.

- Kiegészítésül mindehhez hozzá kell tennünk, hogy ez alatt az idő alatt NB-s játékosok egész sora nőtt ki a Bethlenből. Bata, Máthé, Ipacs, Juhász, Kiss K., Kiss R., Polgári, Rizmayer, Szabó É., Filep A., Fogarassy neve ismert a kézilabda-szurkolók előtt. A felsorolás korántsem teljes, csupán néhány nevet említettünk meg a legjobbak közül. Különös érzés a tanár számára, hogy egykori tanítványai elmennek és mindig új és új fiatalokkal kell dolgoznia...

- Én azt hiszem, ebben van a tanári és az edzői munka szépsége is. Hosszú idő óta megnézem az úttörő-olimpia megyei és városi döntőit, nézegetem a kéziseket, ha tehetséges gyereket látok, hívom hozzánk. De az is előfordult, hogy azért jelentkezett egy-egy kislány a Bethlenbe, mert hallotta, hogy jó az iskola kézilabdacsapata. Nagyon sokat dolgozunk, heti három-négy edzést tartunk. Igyekszem úgy alakítani a csapatot, hogy a gyerekeknek ne legyen tanulmányi problémájuk. Aki bekerül a keretbe, attól azt várom, hogy más, iskolán kívüli elfoglaltsága ne legyen. Az a munka, amit edzéseken végzünk, leköti a lányokat, más már nem igen fér bele a napi programjukba. Az eredményekért nagyon meg kell már dolgozni. Sikerült jó kollektív szellemet kialakítani, mindig elbúcsúztatjuk, ajándékokkal kedveskedünk a távozóknak. Azt is el kell mondanom, hogy az iskola igazgatója, a tanári kar, úgyszólván az egész iskola magáénak érzi az évről évre megújuló szakosztályt. A fontosabb mérkőzéseinken, amikor már a döntőbe jutásért játszunk, kint van szinte az egész iskola, nincs hiány biztatásban. Ügy érzem, mindezek együtt teremtették meg annak a lehetőségét, hogy elérjük azokat az eredményeket, amelyekről már szó volt.

- Hogyan tovább?

- Jövőre is döntőbe várom a csapatot, a végzősök pedig bizonyára megállják a helyüket az NB II-es vagy megyei csapatokban. Rövidesen kezdődik a tanév, szeptemberben és októberben felmérem, akad-e olyan kislány, akiből jó játékos lehet. Az elért eredmények köteleznek, de azt is tudomásul kell venni, hogy a riválisok sem pihennek.

A középiskolákban tanító testnevelők a megmondhatói, milyen nehéz folyamatosan egy-egy sportágban jól szerepelni. Éppen ezért érdemel figyelmet a Bethlenesek sikersorozata és a testnevelő, Kapitány Ferenc szakmai és nevelőmunkája.

Filep Tibor

Forrás: Hajdú-Bihari Napló

Vezetőedző adatlapja: sportstatisztika.com