Kézi.hu: Gazdálkodj okosan! - Debrecen

A Loki a 90-es évek közepén két ízben is elhódította az EHF-kupát, valamint a magyar bajnokságban is rendre eséllyel pályázott a dobogóra. Az elmúlt tíz évet már korántsem jellemezték hasonló sikerek: a hajdúságiak egészen a tavalyi idényig egyszer sem szereztek érmet a bajnokságban, és a Győr, Fradi, Dunaferr hármas mögött a Fehérvárral csatáztak – több-kevesebb sikerrel – a 4. helyért.

A DVSC bajnoki eredményei az elmúlt tíz évben:

1999/2000: 4.

2000/2001: 6.

2001/2002: 5.

2002/2003: 8.

2003/2004: 6.

2004/2005: 5.

2005/2006: 4.

2006/2007: 5.

2007/2008: 5.

2008/2009: 3.

2009 májusában új időszámítás kezdődött a Debrecen életében, hiszen Gellén András lépett elő többségi tulajdonossá. Az üzletember a cége révén megvásárolta Pocsai Attila 51,3 százalékos tulajdonrészét, emellett Debrecen város önkormányzata 33,44 százalékkal rendelkezik, míg a fennmaradó részen négy résztulajdonos osztozik. Gellén András szeretné tovább növelni a tulajdonrészét, ám eleddig rendre falakba ütközött.

– Ki akarom vásárolni a résztulajdonosokat a kézilabdacsapatot működető Kft-ből, miután az érdemi munkában nem vesznek részt, és a működési költségekbe sem szállnak be, de egyelőre nem sikerült bővítenem a tulajdonrészemet – mondta a kézi.hu-nak Gellén András. – Nem titok, hogy a lelátóról érkeztem ebbe a közegbe, évtizedek óta szurkolója vagyok a Lokinak, ahogy az üzleti életben is régóta benne vagyok. Amikor többségi tulajdonrészt szereztem a csapatot működtető Kft-ben, hét évet vállaltam, ennyi ideig fogom ellátni a tulajdonosi teendőket. Az első év még az útkeresés időszaka: megnézzük, mit lehet kihozni a csapatból, hogyan tudunk építkezni a jelenlegi keretből. A második helyet vettük célba, ami – bár sokkal körülményesebben, mint azt vártam – úgy néz ki, meglesz a csapatnak. A Vácnál 4-5 kulcsember viszi a vállán a csapatot, valahol tehát törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb elfogyhat a lendület, főleg a két erős sorral rendelkező Debrecennel szemben. Jelenleg a Győrnél is hosszabb a kispadunk, még ha a kezdősorunk egyelőre nem szállhat harcba a kisalföldiek legjobbjaival.

Miből élnek a klubok?

Egy kézilabdaklub bevételei több forrásból tevődnek össze. A legnagyobb részt a főszponzor vagy a tulajdonos adja, ezt egészítik ki az önkormányzati juttatás és a kisebb szponzoroktól befolyt összeg. A szövetség úgynevezett műhelytámogatást nyújt a csapatoknak, amit a bajnoki helyezés és a válogatott játékosok száma alapján határoz meg. A bajnokság résztvevői a 2009/2010-es szezontól kezdve ismét részesednek a televíziós bevételekből, mégpedig az előző idényben elért bajnoki helyezés alapján. A férfi és a női liga ugyanannyi pénz kap a közvetítési jogokat 2014-ig birtokló RTL-től, a szerződés szerint ez az összeg évről-évre növekszik. A jelenlegi idényben a bajnokcsapatoknak 2 millió, az újoncoknak 800 ezer forint jutott a közvetítési jogdíjakból. A Budapest Bank Liga csapatai a bajnokság névadó szponzorától is elkönyvelhetnek némi bevételt: minden klub kap egy 3 millió forint körüli alapösszeget, az első négy helyezettet pedig bónusz illeti. A rájátszás idejére a női bajnokságnak is lesz névadó szponzora, a csapatok ennek köszönhetően 11 millió forinton osztoznak. Az egyesületek mindezek mellett a jegyek, bérletek és ajándéktárgyak eladásából, valamint bizonyos esetekben a klubtól számíthatnak pénzre. A kiadási oldal 70-80 százalékát a játékosok és edzők fizetései teszik ki. A költségvetés maradék része rezsire, a rendezésre (játékvezetői díj, meccsbiztosítás), valamint az utazásra megy el.

Ami befolyik?

Debrecenben komoly babérokra törnek, szerencsés egybeesés, hogy ehhez a szükséges anyagi háttér is rendelkezésre áll.

– Az éves költségvetésünk valahol 180 millió forint körül áll majd meg, holott az induláskor mintegy 150 millióra lőttük be – mondta Gellén. – A következő szezonban ez az összeg elérheti a 200 milliót is, a második csapatunk NB I/B-s indulása például 6-8 millió forintos pluszköltséggel jár.

A Debrecen csapata a 2009-es évben még 55 millió forint önkormányzati támogatást kapott, idén azonban csak 10 millió forintra lehet számítani a várostól. A tavalyi támogatást a korábban kötött megállapodás értelmében negyedévenként folyósította volna a város, ám az utolsó két részlet egy összegben, december 30-án érkezett a klubkasszába. Idén márciustól kezdve havi egymillió forint jár a Lokinak, vagyis a jelenlegi szezonra négy részletet könyvelhet el az egyesület. Mindez azt jelenti, hogy erre az idényre összesen 31,5 millió forint érkezik az önkormányzattól.

A támogatók közül vannak, akik pénzzel, vannak, akik egyéb szolgáltatással járulnak hozzá a működéshez: a biztonsági cég és a sportszergyártó is barterszerződéssel állnak a csapat mellett. A kisebb szponzorok évről-évre kevesebben vannak, ők összesen mintegy 20 millió forintot adnak ebben az évben, a 180 milliós költségvetés fennmaradó részét a többségi tulajdonos adja. Ez mintegy 115 millió forint, de Gellén András arra számít, jövőre még ennél is többet, körülbelül 150 millió forintot kell befektetnie a csapatba.

Ez nem foci

Hogy – a kézilabda szintjén feltétlenül – horribilis mértékű befektetés megtérül-e a Korvex számára, afelől a tulajdonosnak nincsenek hamis illúziói. Gellén András hangsúlyozta, hogy Szima Gábor, a DVSC futballcsapatának első embere is csak hosszú, több éves munkának köszönhetően ért el komoly szakmai és üzleti eredményeket. Ő évente akár 10 játékost is szerződtet – többnyire ingyen –, akik közül mindig akad 2-3, akit értékesíteni lehet. A rendszer immár működőképes, a csapat eltartja magát, Szima Gábor pedig most már ott tart, hogy a ki is tud venni a haszonból.

– Tisztában vagyok azzal, hogy az én esetemben hasonlóra nem lehet számítani – mondta a DVSC kézilabdacsapatának többségi tulajdonosa. – Egy kézilabdaklub nem tartja el magát, a játékosoknak és a sportág sem bírnak akkora reklámértékkel, hogy a szponzorokat idevonzzák, játékos-eladásról pedig gyakorlatilag nem beszélhetünk a női kézilabdában. Ettől függetlenül abban a hét évben, amit vállaltam, szeretnék a csapatra áldozni, és minél komolyabb sikereket elérni. Nekem ez tisztán szerelem, nem pedig üzlet. Amikor beszálltam, segíteni akartam a csapatnak: tulajdonrészt ígértek azért, ha 30-40 millió forinttal támogatni tudom az egyesületet. Nos, ezt az összeget már rég túlléptem, többszörösen is.

Az úgynevezett merchandising-bevételekkel nem számolnak a Lokinál. Hogy miért nem, arra vonatkozóan Gellén András szintén a debreceni labdarúgócsapatot hozta fel példaként. A Loki-mezek, sálak ugyanis remekül fogytak, amikor a csapat a Puskás Ferenc Stadionban, 40 ezer néző előtt játszotta a BL-meccseit az európai topligákból érkezett ellenfelek ellen, ám amikor a hajdúságiak a magyar bajnokság valamelyik középcsapatát látják vendégül 3500 néző előtt, alig-alig lehet túladni az ajándéktárgyakon. Gellén András tehát úgy véli, a kézilabdacsapat relikviáira legfeljebb csak akkor lehetne komolyabb kereslet, ha az együttes a BL-ben is megmutatná magát, és ott hosszabb menetelésbe fogna.

A jegybevétel évek óta mintegy tíz millió forint körül mozog. A csarnokban 1240 műanyagszék van, ha az állóhelyeket is maximálisan kihasználják, 1800 néző láthatja a mérkőzéseket. Ez azonban csak a rangadókra jellemző: a Fradi, a Békéscsaba vagy a Győr elleni meccseken lehet akár az alapszakaszban is teltházra számítani. A Lokinál természetesen számolnak az MKSZ-műhelytámogatással, a televíziós jogdíjakkal és a bajnoki rájátszás szponzorának juttatásával is, ám ezek csak elenyésző részét fedezik a költségvetésnek.

A kiadások

A büdzsé kétharmadát a játékosok és a szakvezetés bére viszi el: ez mintegy 120 millió forintot jelent, míg a különböző járulékok, adók befizetése további 30 millió forint kiadást eredményez. A fennmaradó 30 millió forint az utazás költségeiből, az albérleti díjakból, az orvosi stáb és a gyúrók napi munkájához szükséges kellékek árából, a játékvezetők és a zsűri díjából, valamint a klub egyéb alkalmazottainak fizetéséből tevődik össze.

kezi.hu