Köstner Vilmos: A bajnoki arany hiányzik még a gyűjteményből

– 1994 és 2010. Akkor két EHF-kupa, most egyelőre hosszú évek legjobb eredménye, egy megharcolt ezüstérem. Két felkérés, két sikertörténet?

– Remélem sikertörténet lesz ez is. Ha két elsőséget szereznénk 2 év alatt a három lehetséges fronton (bajnokság, MK, nemzetközi kupa), elégedett, sőt boldog lennék.

– Mi a közös a két edzői szerepvállalás között, s mi az alapvető különbség? Akkor is nyerni kellett, most is ez a feladat?

– Közös a két szerepvállalásban a DVSC, a kiváló szurkolótábor, a vezetésben uralkodó közös gondolkodás és a siker iránti igény. Különbség a csapat állománya, a kor, melyben élünk és a városvezetés kevesebb figyelme a csapat mérkőzésein.

– Ha jól emlékszem, négy elvesztett nemzetközi kupadöntő után vetted át annak idején a csapatot. Ennyi év után, hogy érzed, mi volt a döntő momentum, ami ezek után a mi sikerünket hozta?

– A döntő momentum az elveszített kupadöntőkben szerzett nemzetközi rutin volt. A sikerért mindent vállaló csapat és vezéregyéniségei (Szopóczy, Szamozvanova, Csapó, Jeddi, Virincsik). A harmadik pedig az a kapcsolat, az újszerűség a munkában és a taktikában, mely köztem és a csapat között kialakult.

– Mi a különbség az akkori, illetve a mostani csapat között? Szakmai téren, illetve morálisan van hasonlóság?

– Sok hasonlóság van az akkori és a mostani csapat között: jó hozzáállás, küzdő és nyerő típusú játékosok, jó intellektuális képesség, kiváló közösség. A különbség az, hogy a mostani csapatban nincs annyi nemzetközi klasszis.

– A nagy sikerek után máshol próbáltál szerencsét. Mi volt a váltás fő oka? Miért széledt szét a társaság?

– A váltás oka a pénztelenség és a megbecsülés hiánya volt. Úgy éreztem nem igazán akarják, hogy maradjak. Ráadásul a szerződés, melyet kínáltak, rám nézve rendkívül hátrányos volt.

– Volt egy közbenső edzősködésed is, de az egy bonyolult időszak volt. Hogyan dolgoztad fel 1999-ben azt a szomorú végű történetet?

– Az 1998-99-es év negyedik helye szakmailag rendkívül értékes helyre kerül nálam. Viszont a gazdasági csőd okozta morális nehézségek, sikertelen gazdasági vezetői szerepem még évikig kellemetlen érzésekkel töltött el.

– Szövetségi kapitány nem voltál. Hívtak valaha, vagy esetleg az ominózus eset az orosz játékossal kihatással volt erre?

– Az egyenes és szókimondó természetem miatt nem vagyok a szövetség elnökségének a kedvence, ráadásul munkás típusú edző vagyok, akire a mindennapos munkakapcsolat a jellemző. Szangvinikus fiatalkori egyéniségem sem a szövetségi kapitányokra jellemző viselkedés. Kétségtelen, hogy álmaim között szereplő és meg nem valósult dolog a nemzeti együttes irányítása.

– Szerinted hová tart a világ kézilabdája, s hová a magyar női kézilabda? Jó úton járunk?

– Jó úton vagyunk, a világ kézilabdája a gyors, agresszív, rengeteg futásra, labda nélküli lábmunkára, a prevencióra irányul. A DVSC csapata már tavasszal is mutatott ebből, és remélem a következő idényben még látványosabban és eredményesebben haladunk ezen az úton.

– Amikor tavaly visszajöttél, sokan meglepődtek. Nem azon, hogy hazatértél, hanem hogy nem az első csapathoz. Nem zavart ez?

– Nagyon örültem, hogy visszakerültem a DVSC-családba. Utánpótlás-szakágvezetői feladatom ma is örömmel tölt el, nyugdíjas koromig szeretném ezt csinálni. Nem terveztem, csak 2-3 év múlva a felnőtt csapat vezetését.

– Te láttad az első csapat vergődését. Nem fordult meg a fejedben, hogy Te tudnád ezt másként is csinálni?

– Megfordult a fejemben, hogy én másképp csinálnám, remélem tavasszal látható volt ez számotokra is.

– Téged is megkérdezlek, szerinted mi volt a fő probléma Botonddal? Szakmai, vagy morális okok vezettek a szétváláshoz? Kívülről mi úgy láttuk, jó volt a lendületes, támadó felfogású, gyors játékra törekvése, de nem értettük, miért nem állt jobban össze a védekezés, a csapatjáték? Tudtál profitálni az általa betanított elemekből?

– Botond jó edző, a fiatalkori magamat látom benne. Van tehetsége hozzá, viszont képtelen volt (mint én régen) kompromisszumokra. Szakmailag nem találta meg a hangot, és a kölcsönös bizalom ezáltal gyengült – szerintem. Az általa használt taktikai elemekre tudtam támaszkodni, sok taktikai feladathoz viszont több befejező megoldást kellett kialakítani, illetve a csapat önbizalmát kellett helyreállítani.

– Milyen volt a kapcsolatod Botonddal? Barátságban váltatok el? Nem neheztelt?

– Régebben jó kapcsolatom volt Botonddal, sokat beszélgettünk a szakmáról. Mióta a helyére kerültem, bezárkózott, oktalanul neheztel rám.

– Mi volt az, amit azonnal meg kellett változtatni a csajoknál? Keményebb fizikai terhelést kaptak, ez a rájátszás miatt kellett?

– A döntésképességben látott hiányosság volt a leghamarabb orvoslásra váró feladat. Dinamikusabb, nagyobb gyorsasági állóképességet igénylő terhelést kapott a csapat.

– Mi a Te kézilabdáról alkotott filozófiád, mi a csapatjátékod legalapvetőbb ismérve? Jó, azt tudjuk, hogy kemény védekezés, gyors indítás, de ennél ez, gondolom, összetettebb dolog..

– A taktikai fegyelem és az ebből fakadó döntési szabadság megfelelő keveréke adja az én ars poetikámat a kézilabdázásról. Az egyéni képességek maximális csatasorba állítása a csapat érdekében, de szerepvállalás a kényes szituációkban egyénileg is.

– Edzőként több korosztály is dolgozik jelenleg az első osztályban. Van éles különbség a kézilabdáról alkotott elképzelésekben?

– Jelentős a különbség a fiatal és az idősebb edzői garnitúra módszerei, elképzelései és edzésvezetése között. Tény, nekünk idősebb edzőknek kellett ehhez a játékosgenerációhoz változni, illetve nekik is alkalmazkodni kell a mi játékfelfogásunkhoz.

– A posztokon szeretnék végigtekinteni. Mi fog dönteni Tréfi mellett, s mikor, ki ellen fog védeni Évi?

– Ebben, mint mindenben a jobb teljesítmény fog dönteni. Ági jobb az átlövések védésében, Évike a ziccerek hárításában. Ehhez fogjuk majd a védekezésünket igazítani, az ellenfelek meg alkalmazkodjanak ehhez.

– Viki nagyon gólerős, ügyes szélső, védekezésben a harcos Petrával kiegészítik egymást?

– Csakesz igazi jó kezű szélső, gólerős, de fejlődnie kell gyorsaságban és agresszivitásban. Petra lövőtechnikája fejlesztésre szorul, de ketten erényeikkel és hibáikkal is alkalmasak e poszt megoldására nemzetközi szinten is.

– Buli jobbkezes, Sopi balkezes jobbátlövők. Hogyan tervezed a játékukat?

– Két válogatott szintű jobbátlövőnk van. Buli harcos, küzdő típusú játékos, neki a kifele cselezést és a kifele játékot kell jobban megtanulnia, de jelen pillanatban ő az első számú ember erre a posztra. Sopi balkeze jobb szerkezeti megoldásokra teszi képessé a csapatotot, fizikai képességben és helyzetmegoldó képességben kell fejlődnie.

– Bogi és Anna kitűnő irányítók, válogatott szintűek. Ki fog kezdeni, mi dönt ebben?

– Anna dinamikusabb és egyéni megoldásokban gazdagabb játékos, Bogi a csapat mozgatásában, lövőrepertoárban színesebb. Játékuk forma- és taktikafüggő, mindkettőjükre komoly feladatok várnak jövőre. Remélem a válogatottba is visszakerülnek.

– Vali eszméletlenül jól védekezik, Rita agilis és roppant gólveszélyes. Ki a kezdő?

– Vali nemcsak jól védekezett, de jól is támadott az évben. Rita formáját tavasszal sérülések és túledzettségi tünetek befolyásolták. Két válogatott szintű beállósunk játéka függ az ellenfél védekezőtaktikájától is.

– Mörci nagy lövő, Dóri mozgékonyabb. Hogyan lehet megteremteni az egyensúlyt?

– Hornyák Dóri középső védőként való szerepeltetése jó megoldásnak bizonyult, jól használható a gyorsindítás mind befejező, mind előkészítő szakaszában. Mörci jó versenyző, jobb lövőrepertoárral rendelkezik, de a térde állapotától sok függ. Remélem jövőre mind a ketten javulni fognak, Dodó a kombinatív játékban, Mörci a védekezésben és dinamikában.

– Gabi nálam válogatott szintű szélső, s még nagyon vagány is hozzá, Csibének iszonyúan jó húzásos lövései vannak. Milyen elven fogod őket játszatni?

– Juhász Gabi profi, válogatott szintű játékos, Csibe azzá válhat. Erős posztunk a balszél, ha még jobban használják ki helyzeteiket és jobb ütemben indulnak, még erősebb lehet.

– Van egy nagyon tehetséges ificsapatunk. Ha két életed volna, az egyik az Övék volna?

– Az ificsapatunk valóban a szívem csücske, akik fejlődésére és a felnőtt csapatba való beépítésükre ezután is figyelni fogok. Mind a felnőtt, mind az ifjúsági csapat emberileg is közel áll hozzám: szeretem Őket.

– A fiataljaink lassan-lassan a felnőtt csapat kapuján kopogtatnak. Kezed alatt nagyot fejlődtek, szeretnéd Te beépíteni őket egyszer a nagycsapatba?

– A lényeg, hogy továbbra is ebben az ütemben fejlődjenek, de ha én tudnám beépíteni őket a csapatba, az komoly siker lenne számomra, hisz azt jelentené, hogy hosszú távon megfelelek a csapat elé tűzött céloknak.

– Hogyan bírod a két csapat vezetését? Mert az oké, hogy vannak, akik segítenek, de az utánpótlás szakág mégiscsak a Tiéd.

– Jól bírom a két csapat vezetését, ebben jövőre Csapó Erika lesz a segítségemre, aki az ifi edzésében és versenyeztetésében is fog nekem segíteni. Jó kollegáim vannak Bíró Imre, Boros Fecó és Győrvári Viktor személyében.

– Minden csapatnak van gyengéje. Látod már azt, mivel törhetünk borsot a Győr orra alá a nagyoknál, s mivel az ifinél?

– Látom, és már az idén is volt rá sanszunk a döntő második mérkőzésén. Remélem jövőre itthon képesek leszünk veletek is megláttatni ezeket a gyengeségeket, bár tényleg kevés ilyen van a győrieknek, jóval több az erényük.

– Egy évre írtál alá. Mi az elképzelésed: akkor maradsz tovább, ha nyerünk valamit, vagy akkor, ha nem?

– Egy évre szól a vezetőedzői szerződésem, amit szeretnék úgy kitölteni, hogy a csapat szakmailag és emberileg is fejlődjön, kialakuljon egy olyan eredményes csapat, melynek mérkőzéseire érdemes kijárni. A gyűjteményemből még a magyar felnőtt bajnoki arany hiányzik, ha ez meglesz akkor vagy abbahagyom, vagy folytatom...

– Kívülről harmonikusnak tűnik a vezetéssel a kapcsolatod. Hogy érzed, alkotói a légkör? Adottak a nyugodt munka feltételei?

– Egy családban érzem magam, melyben alkotói légkör vesz körül, és adottak a nyugodt munka feltételei. Azonban mint minden családban, itt is vannak megoldásra váró nehézségek.

– Szurkolótáborunk ki van éhezve a sikerre. Mentálisan, stílusában milyen csapatokat látunk jövőre? Ezüstkorszak után eljöhet az arany is?

– Mentálisan erős, stílusában agresszív, taktikailag fegyelmezett csapat lesz a következő év DVSC-je. Az aranykorszak talán még túlzás, de erős csapat lesz a felnőtt és az ifjúsági csapat egyaránt, akik ellen mindenkinek fel kell kötni azt a bizonyos fehérneműt.

– Milyen a viszonyod Komáromi Ákossal? Szoktatok beszélni, meghallgatod a véleményét?

– Ákossal – akivel a mai napig jó a kapcsolatom – nagyon egyformán gondolkodunk a kézilabdáról, sokat beszélgetünk, rengeteg hasznos tanácsot és féltő gondoskodást kapok Tőle, amelyekre ezután is számítok.

– Mi a véleményed a honlapunkról? Szoktad időnként látogatni?

– Kifejezetten jónak találom a DVSC honlapját, amelyet minden nap megtekintek. Sőt, a fórumokat is szoktam olvasni, hiszen minden véleményből lehet tanulni, vagy nevetni is néha.

– Milyen klubvezetőnek tartod Gellén Andrást? Van neki hibája? Mi a legnagyobb erénye?

– Gellén András kiváló ember, aki a saját pénzét teszi a DVSC-be, ezért vannak jogos elvárásai és egyéni észrevételei. Mint mindenkinek, így neki is vannak hibái, elsősorban a fórumokon való írosgatás, de ha ez nem lenne, akkor az nem Ő lenne. Hibája és egyben erénye is a túlzott őszinteség.

– Németh Andrással jóban vagytok. Nem volt kicsit unszimpatikus, ahogyan a Vác ellenei vereséget a szurkolói atrocitásokkal magyarázta?

– Németh András több mint 25 éve a barátom erényeivel és hibáival együtt. A vereséget nem a szurkolói atrocitásokra fogta, csak kifogásolta ezeket, de őszintén elismerte, hogy jobbak voltunk. András stílusa a szurkolók szemében gyakran nem szimpatikus, de én így is kiváló barátnak tartom.

– A Győr és a LOKI után ki lesz jövőre a legjobb csapat? A Vác, a Csaba, vagy más?

– A Győr után a DVSC a legesélyesebb az előkelő helyezésre, de ebben komoly harcban lesz a Váccal, az FTC-vel és a Békéscsabával. Ezek a csapatok esélyesek az 1-4. helyre, így előre sejthető, hogy jövőre nagy harc várható, mivel ezen csapatok közül egy kiesik a legjobb négyből.

Vezetőedző adatlapja: sportstatisztika.com