Kulcsember lett a szélsőből

- Heti egy alkalommal nyelvtanár foglalkozott velem, mert fontosnak tartottam, hogy ne csak a „szakkifejezéseket" tudjam. De még sok tanulnivalóm van, mert a magyar nyelv bizony nagyon nehéz.

- Azt mesélték rólad tavaly ôsszel, hogy komoly gondokat okozott számodra a beilleszkedés...

- Valóban nehéz volt nekem akkor, mert gyötört a honvágy, és rosszul viseltem az egyedüllétet. Nagyon nehéz volt magányosnak lenni, de szerencsére a lányok segítettek a beilleszkedésben. Fôként Orbán Anna tett azért sokat, hogy megszokjak itt. Aztán késŒôb átjött hozzám a barátom, így teljesen helyrebillentem lelkileg. Ez pedig úgy érzem, meglátszott a játékomon is.

- Repüljünk vissza a múltba! Hogyan lettél kézilabdázó?

- Tizenkét évesen kezdtem el kézilabdázni. Ekkor kerültem ugyanis egy sporttagozatos osztályba, ott pedig az újdonsült társaim azt mondták, elmennek kézizni. Én pedig mentem velük.

- Volt elôtte egyéb sportmúltad?

- Igen. Két teljes napig tornász voltam, de annyira féltem a gerendán, hogy jobbnak láttam felhagyni ezzel. Gyorsan kiderült számomra, hogy nem leszek a román tornasport új Comaneci-je...

- A rövid, ám velôtlen tornászkarriered után hogyan alakult a kézilabda pályafutásod?

- 1992-ben kerültem szülôvárosom, Galati csapatához, itt lettem elsŒ osztályú játékos. Aztán 1988-ban szerzôdtem Kolozsvárra, innen jöttem Debrecenbe.

- Mi döntött a Loki mellett?

- Több szempont is Debrecen mellett szólt. Az elsô szakmai, hiszen köztudott, hogy a magyar és az olasz bajnokság színvonalát egy lapon sem lehet emlegetni, ráadásul nekem az is fontos volt, hogy ne legyen nagyon távol a klubom az otthonomtól. Ma már tudom, hogy minden szempontból jól döntöttem, mert a játékostársaim többnyire fiatalok, és jó közösségbe csöppentem.

- Sokszoros román válogatottnak mondhatod magad, hiszen játszottál a négy évvel ezelôtti bukaresi EB-n is. Mostanában azonban nem hívnak. Mi lehet ennek az oka, ennyire jól áll szélsô poszton a román válogatott?

- Szerintem az a probléma, hogy a meghatározó román játékosok sokfelé játszanak szerte Európában, és a szövetségnek nincsen pénze arra, hogy mindenkit megnézzen. Ezért gyakorta inkább azokból válogatnak, akik szem elôtt vannak. Úgy érzem, most, a magyarországi EB-n sem kerülök majd szóba.

- Pedig remek formában vagy a debreceni nézôk nagy örömére. Újabban már a hetesek értékesítésében is jeleskedsz...

- Laci bácsi a Gyôr elleni meccs elôtt jelölt ki büntetésvégrehajtónak, mert azt mondta, Sirina engem nem ismerhet. Szerencsére sikerült ezt a feladatot megoldanom. Kár, hogy nem jelentett gyôzelmet.

- Mit vársz erre az évre magadtól és a csapattól?

- A csapattól mindenképpen azt várom, hogy elôrelépjünk a tavalyi helyezésünkhöz képest. Magamtól pedig azt, hogy legalább úgy folytassam, ahogy elkezdtem az évet. Na persze elsôsorban egészséget kívánnék magamnak, mert anélkül semmi sem működik...

Gurbán György

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com