Megtörtént, amire senki sem gondolt

Női kézilabda IHF-kupa:

CSL Dijon - DVSC 29-18 (14-10)

Dijon, 4000 néző, vezette: Burger, Schneider (sváj­ciak).

CSL Dijon: PECHEUX - Bouillot 1, PIEL 6/1, JERAMINOK 3, ROCA 8/5, CENDRE 3, DUGRAY 4. Csere: Roy (kapus), PECGUEX 4, Pons. Edző: Dragan Zavko.

DVSC: Pusztainé - Pálffy 5, Bocsiné 5/1, Medgyessyné, TAR­JÁNI 4, Csapó 3, Szántó 1. Csere: Marincsakova (kapus), Rádinné, Sándorné, Katkó. Edzők: Komáro­mi Ákos és Köstner Vilmos.

Kiállítás: 2, illetve 12 perc.
Hétméteres: 8/6, illetve 5/1.

A DVSC női kézilabdacsapata egynapos autóbuszos utazás után érkezett meg pénteken délután az 1700 kilométerre lévő közép-fran­ciaországi Dijon városába. A tár­saság meglepően könnyedén vi­selte a fáradalmakat, sőt még az­nap edzést is tartott, míg a hétvégén a város nevezetességei­vel ismerkedett. A 15 gólt dobó Szántó Anna makacs deréksérü­lése nem javult, s ezért a balszél­ső játéka az utolsó pillanatig kérdéses volt. A tetemes hátrány elle­nére négyezer néző ment ki a dijoni mérkőzésre, köztük Hollan­diából Szilágyi Katalin is megér­kezett, hogy szurkoljon a többiek­nek.

Érthetetlen volt a mieink ide­geskedése, amit a franciák kétszer is kihasználtak két perc alatt. Csapó és Tarjáni ugyan még fel­hozták csapatukat (2-2), akárcsak 4-2 után 4-4-re, a 8. percre. Ám lesújtó volt a Debrecen játéka a következő negyedórában, amikor egy gólt sem dobott, ugyanakkor a Díjon elhúzott 11-4-re! A 23. percben tehát összesítésben már csak egy gól volt a Loki előnye! Tarjáni kivételével mindenki kritikán alul játszott, Pusztainét le kellett cserélni, Pálffy szélről ren­dre "meddő" volt, Medgyessyné sorra eladogatta a labdákat, Szán­tó hetest hibázott, és az sem men­thette - akárcsak Dörnernét -, hogy sérült volt. Komáromi Ákos hiába kérte, főleg középen nem ment a védekezés. A mieink a helyzetek felét sem lőtték be, egyedül Tarjáni tudta menteni a menthetőt, aki 13-8-ig a magyar gólok felét lőtte.

Szünet után Medgyessyné újra sorra eladogatta a labdát, Bocsiné hetest hibázott, majd kiállították. Sorrendben Szántó és később Rá­dinné is hiába állt oda a büntetővonalhoz. A 40. percben hatgólos (17-11) volt a franciák előnye, amely később 4-re lecsökkent (19-15, 20-16, 22-18). Rendkívül gyenge volt a védekezésünk, ugyanakkor a házigazdák belemenései fölött sorra szemet huny­tak a svájci játékvezetők is. Jeraminok uralta az utolsó tíz percet, sorra lőtte a gólokat. Az 53. perc­ben állították ki az egyetlen fran­cia játékost, Pecguex-t, mire Cendre emberhátrányból is be­talált (25-18). Egymás után ma­radtak ki a magyar helyzetek, az 56. percre Piel összesítésben be­hozta a hátrányt (26-18). A közön­ség és a hangosbemondó ütemes éneklése, tapsvihara közben szár­nyakat kaptak a franciák, és lehen­gerelték a lelkileg összeomlott magyarokat, akik még vagy fél­tucat helyzetet kihagytak a végén.

A DVSC valószműleg elbizakodva várta a visszavágót, ame­lyen az utóbbi évek leggyengébb játékát nyújtotta, főleg védekezés­ben, de támadásban is önmagát alulmúlva. Az a csapat nem érde­mel továbbjutást, amelynek nyolc­gólos előny is kevés a visszavá­góra. A CSL Dijon 50-47-es gólkü­lönbséggel jutott az IHF-kupában a legjobb nyolc közé.

Csubák Zoltán

Forrás: Hajdú-Bihari Napló

A mérkőzés adatlapja: sportstatisztika.com