Pályán kívül marad az egykori kedvenc

Madai Petra közönségkedvenc volt Deb­recenben, s tehetségét nem­ csak a Lokiban tudta megmu­tatni, hanem a korosztályos, majd a felnőtt válogatottban is. Bő három éve azt ígérte, visszatér a kézilabdapályára, de ahogy ő fogalmaz, a sors másként írta az életét.

- A barátnői közül Sopronyi Anett és Király Annamária már visszatért a Lokiba, de úgy hírlik, a "nagy hármas" már nem játszik együtt a DVSC-ben.

MADAI PETRA: - Igen, ez így van, úgy döntöttem, befejezem a kézilabdás pályafutásomat. Pedig komolyan gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a szülés után újra kézizek majd. Amikor a kislányom, Luca elmúlt egyéves, akkor el is kezdtem az egyéni felkészülést a visszatérés­hez, mert lehetőségem volt egy élvonalbeli csapathoz szerződni. A Lokinál ekkor komoly erősítések történtek, így oda nem fértem volna be, de máshol igényt tartottak rám.

- És miért nem lett semmi a visszatérésből?

MADAI PETRA: - Közbeszólt az élet, a gyermekem apja nem akart elköltözni, s itt megfe­neklett a dolog.

- Alacsonyabb osztályú megyei csapatokban nem gondolko­zott?

MADAI PETRA: - Úgy gondol­tam, ha az élvonalba nem tudok visszaállni, akkor inkább sehova. Szép dolog hobbiból kézilabdázni, de én ezt nem engedhetem meg magamnak. Alacsonyabb szinten már annyira minimá­lis a pénz, hogy abból csak a bébiszittert tudtam volna kifizetni, így ráfizetéses lett volna számomra.

- Nem hiányzik a kézilabda?

MADAI PETRA: - Nagyon hi­ányzik, de aztán ránézek a lányomra, és akkor tudom, itt vagyok jó helyen. Fáj a szívem néha, főleg amikor visszagondolok a nagy meccs­ekre, amiken én is játszot­tam, ám most már más úton járok. Ember tervez, Isten végez.

- Ha mélyen magába néz, mit érez, elérte azt a karrierjében, amire hivatott volt?

MADAI PETRA: - Nem, koránt­sem. Miután megszültem, ezen a témán nagyon sokat gondolkoztam, s arra ju­tottam, hogy a tehetségem alapján sokkal többre lettem volna képes, de lelkileg kevés voltam ahhoz, hogy a váloga­tottban alapember legyek, s kijussak az olimpiára.

- Teljesen hátat fordított a sportnak?

MADAI PETRA: - A sport iránti vágy és szeretet megmaradt bennem, de ezt már csak az aerobikban és az úszásban élem ki.

- A Loki nagy családjából is kiszakadt?

MADAI PETRA: - Bogdanovics Annával - akivel szinte egyszerre szültünk -, érhető módon rendszeresen találko­zunk. Király Annamáriáékkal is sokat találkozom, meg­maradt a barátságunk. De a vezetőséggel is teljesen normális a kapcsolat, Kiss Feri bácsival is rendszeresen beszélek.

- A DVSC meccseire kijár?

MADAI PETRA: - Erre még nem vagyok felkészülve lelkileg. Tudom, hogy fájna, ezért inkább nem megyek ki a Hódosba.

- Az anyaság mennyiben változ­tatta meg?

MADAI PETRA: - Úgy érzem, mintha eddig a Holdon éltem volna, most pedig leestem a Földre. Az anyaság a leg­szebb dolog a világon, de egyben a legnehezebb is, pláne az eleje, főleg az első gyerekkel. Szinte az egyik pillanatról a másikra lettem terhes, majdnem a pályáról mentem a szülőszobába, így lényegében minden meg­változott körülöttem. Előtte nem éltem átlagos életet a többi fiatal nőhöz képest, azt csináltam, amit akartam, élveztem a szabadságot, a magam ura voltam. Akkor azt hittem, hogy karakán, magabiztos, határozott csaj vagyok. A szülés után volt időm gondolkozni, szám­vetést készíteni, s rájöttem, mindez csak egy álarc volt a részemről, mert így védekeztem. Túl érzékeny voltam, sokszor elszaladtam a problémák elől, pedig jobb lett volna kiállni az igaza­mért. Most, hogy már felelős vagyok a kislányomért is, kutyakötelességem harcolni és megvédeni magunkat.

- Újabb sorsfordító elágazáshoz érkezik az élete, Luca szeptembertől óvodás lesz. Tudja már, mit csinál a jövőben?

MADAI PETRA: - Testvérről még nem gondolkozom, ha lesz, akkor is csak 5-6 év múlva. Most szeretném magam kipróbálni a civil életben, bár már most érzem, hogy nem lesz egyszerű, hiszen hiába küldtem el az önéletrajzomat több tucat helyre, még pozi­tív visszajelzést nem kaptam. Óvodapedagógus vagyok, és másoddiplomásként elvégez­tem a kommunikációs szakot az egyetemen. Próbáltam ilyen irányba elhelyezkedni, de még nem sikerült.

- Zárásként egy standardkérdés: a sportoló kislánya is sportoló lesz?

MADAI PETRA: - Mindenképpen fog sportolni, de nem szeret­ném, hogy élversenyző le­gyen. Sportiskolába jár majd, kipróbálja, amit szeretne, de csakis akkor támogatom, hogy élversenyző legyen, ha az edzője óriási tehetségnek tartja. De az én igazi álmom, hogy versenytáncos legyen, mert nőies, csinos lesz tőle és szép ruhákban járhat.

Boros Norbert

Forrás: Hajdú-Bihari Napló

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com