Sopi hazatért

– Azt hiszem minden szempontból helytálló, ha azt mondjuk: hazatértél Debrecenbe.

– Igen, én is így érzem, s nagyon örülök, hogy újra itt játszhatok.

– Könnyű volt a döntés, amikor igent mondtál a DVSC-Korvex ajánlatára?

– Szerettem volna visszajönni, éppen ezért nagyon örültem, amikor Gellén Andrásék megkerestek. Korábban is felmerült, hogy hazatérek, de akkor nem jött össze a dolog, s nem gondoltam volna, hogy a hódmezővásárhelyi szezon után is gondolnak rám.

– Máshonnan is kerestek?

– Volt még néhány ajánlatom, de mivel láttam a tavalyi Lokit, hogy milyen ambiciózus a csapat, milyen jó helyezést ért el, s milyen nagy célok vannak, számomra egyértelmű volt a döntés.

– Beszéljünk egy kicsit az elmúlt három évről. Mindjárt az első szezon, Dunaújvárosban nem úgy sikerült, ahogy azt eltervezted, hiszen téged Kovács Péter hívott a Dunaferrhez, ám mire megérkeztél, nem ő volt az edző, így pedig nagyon kevés játéklehetőséghez jutottál.

– Nekem ezzel együtt pozitív volt az az év. Való igaz, játszani nem sokat játszottam, de sokat dolgoztam, sok más technikát kaptam. Szóval összességében nem voltam csalódott, de a meccsek, a gólok valóban hiányoztak. Persze nyolcvan százalékban kudarcként éltem meg, de kaptam sok jó dolgot ott is, amikor pedig lehetőséget kaptam, próbáltam megmutatni, mit tudok.

– Egy év után váltottál, s Nyíradonyban már sokkal sikeresebb voltál, hiszen a 28 meccsen szerzett 219 találatoddal te lettél a gólkirálynő a bajnokságban, ráadásul a válogatottba is bekerültél.

– Jó közegben dolgozhattunk, s őszintén sajnáltam, amiért a csapat anyagi helyzete miatt nem volt folytatás. Az viszont biztos, hogy a nyíradonyi év sokat jelentett a pályafutásomban. Ráadásul ott dolgoztam először együtt leendő debreceni edzőmmel, Köstner Vilmossal.

– Aztán délre vitt az utad, s bár Hódmezővásárhelyen sokra hivatott társaság gyűlt össze, végül meg kellett elégednetek a tizedik hellyel.

– Vásárhelyen sok olyan tényező volt, ami nem csak az én, hanem az egész csapat játékát befolyásolta, emiatt nem sikerült úgy a szezon, ahogy elvárható lett volna. De megpróbálok a szépre emlékezni, bejutottunk a Magyar Kupa négyes döntőjébe, s ez nagy siker volt, a bajnokságban azonban valóban sok volt a feledhető produkció.

– Ha újrakezdhetnéd, megint belevágnál a hároméves kalandba?

– Néha nagyon hiányzott az otthonom, de azt hiszem azoknak a fiatal játékosoknak, akik ki akarják próbálni magukat, érdemes egyszer elmenni. Ez idő alatt sok mindent megtapasztaltam, más szemüvegen át látom a világot. De ezek az élmények jól formálják a játékos habitusát, rálátását a világra, fejlődését a pályán, a pályán kívül egyaránt. Húszéves voltam, amikor elmentem, most sokkal érettebben tértem vissza.

– Méghozzá egy komoly terveket szövögető, Bajnokok Ligájában induló csapathoz. Gondolom ez is inspirál.

Természetesen, s már nagyon várom az új kihívásokat. A jelenlegi Lokiból majdnem mindenkivel játszottam már együtt. A bajnoki döntőbe jutással jó szezont zárt a csapat, ezután a szurkolók és a vezetők is várják a folytatást. Nagy munka vár ránk, de jó kis csapatunk lesz. Persze tudom, hogy a felkészülés alatt lesznek holtpontok, lesz, amikor fáradtak leszünk, de számomra a legfontosabb, hogy gyorsan beilleszkedjek. Köstner Vilmossal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, s mindenképpen előnyt jelenthet, hogy Nyíradonyból ismerjük egymást.

– Gondolom tisztában vagy vele, hogy a többségi tulajdonos néhány éven belül bajnokcsapatot akar látni Debrecenben.

– Aki akar valamit, annak magasra kell tennie a mércét, és teljesítenie kell. Tisztában kell lennünk a klubok helyzetével, és mindent meg kell tenni a jó eredményekért. Ehhez a Lokinál adottak a feltételek!

– Várod már az első meccset újra DVSC-mezben?

– Egy kicsit izgulós vagyok, így a lámpalázat is le kell majd győzni, de bízom benne, hogy hamar elkapom a ritmust!

BA

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com