"Tetszik a családias közösség..."

De ez már a régmúlt, a szélső már előre tekint. Azért szerződött Debrecenbe, hogy kivegye a részét a Loki sikereiből.

- Mesélj egy kicsit a kezdetekről!

- Tizenkét évesen kezdtem el kézilabdázni. Ekkor kerültem át ugyanis egy sporttagozatos osztályba, ott pedig az újdonsült barátaim mondták: elmennek kézizni. Megkérdezték, lenne-e nekem is kedvem. Nekem meg lett.

- Volt-e előtte egyéb sportmúltad?

- Igen, két teljes napig tornász voltam, de annyira féltem a gerendán, hogy jobbnak láttam felhagyni ezzel. Így aztán hamar kiderült, hogy nem lesz belőlem új Comaneci.

- A rövid, ámde velőtlen tornászkarrier után hogyan alakult a kézilabda pályafutásod?

- 1992-ben kerültem szülővárosom, Galati csapatához, itt lett belőlem első osztályú játékos. Aztán 1998-ban igazoltam át Kolozsvárra. Onnan szerződtem el Debrecenbe.

- Miért éppen a Lokihoz jöttél el?

- Két ajánlat közül választhattam. Az egyik Olaszországba csábított, a másik pedig ide. Szakmai szempontból mindenképpen az volt a jó döntés, hogy Magyarországra jövök, hiszen a magyar és az olasz kézilabda színvonala finoman szólva is távol áll egymástól. Ráadásul Debrecen jóval közelebb is van az otthonomhoz.

- Milyennek látod az új társaidat?

- Tetszik az a családias légkör, ami körülveszi a csapatot. Ráadásul a többiek többnyire ugyanolyan fiatalok, mint én, úgyhogy jó kis közösségbe csöppentem. Nagyon remélem, hogy be tudom váltani a hozzám fűzött reményeket, és sok örömet tudunk majd együtt okozni a közönségnek.

Gurbán György

Forrás: A DVSC-Valdor 2003/2004-es évkönyve

Játékos adatlapja: sportstatisztika.com