Továbbmentünk!

Janka Caltiková búcsúztatásával kezdődött a parti. A derék szlovák lány és a klub vezetése közös megegyezéssel bontott szerződést, mert beállók idén már nem fog tudni szerepelni a Lokiban, mivel térdsérülése miatt ez lehetetlen. A kedves mosolyú válogatott játékos könnycseppekkel a szemében intett búcsút a szurkolóknak.

Jana tiszteletére villámrajtot vettek a csajok. Hamar 5-0 volt az eredményjelzőn, a publikum tombolt. Valiék remekül védekeztek, a metziek nem találtak utat a magyar kapu felé. Kellett ehhez persze Tánya sok bravúrja is. Közben a legelején megijedtünk, hiszen a kiváló ukrán kapusunk alig egy perc után fájdalmas arccal maradt a talajon egy remek védés után. Szerencsére nem lett nagy baja, tudott tovább játszani. Ez, mint később kiderült, kulcsmomentum volt.

Az első gall találatra a kilencedik percig kellett várni, ezt a villámléptű Guehl érte el. Időközben nemcsak a mi Vorozscovánk, hanem az ő Pradeljük is brillírozott. A Loki ekkor egy nagy hullámvölgybe érkezett, mert 11 percen keresztül gólképtelen volt a piros-sereg. A franciák feljöttek egy gólra (5-4). A játékrész utolsó része a mienk volt, a szünetre újra ötre hízott a különbség.

A folytatásban Rácz Emese is beállt védekezni. A tét és az egyre csökkenő idő idegességet váltott ki a két együttesben, mert sorra hibázták el lehetőségeiket. Vorozscova szerencsére nem nagyon aggódott, mert továbbra is szállította a bravúrokat. Az ötvenedik perc táján megint hullámvölgybe kerültünk, igaz a franciák sem voltak sokkal jobbak. Több labdát adtunk el támadásban, mint korábban. Nem mertünk lőni az időközben visszatérő Pradelnek, aki könnyen védte a harmatgyenge próbálkozásokat. 18-15-nél kicsit húzósnak tűnt a meccs, de aztán jött megint Tánya, majd Ruta megnyugtató bombája. 20-16-nál már tudtuk, hogy nem lehet baj. Nem is lett. Hatalmas küzdelem, nagy iram volt, remek érzés debreceninek lenni! Köszi, Tánya és az egész csapat!

Sok hibával játszottunk, de összesítésben ismét mi voltunk a jobbak. Ha nincs Vorozscova, akkor bizony... De hála Istennek volt! A csodálatos közönségnek nem akartunk csalódást okozni. Ők a végén hosszú percekig éltették a lányokat. Ezt a sikert együtt értük el: a Csapat és a Közönség. Köszönjük! Kedden megtudjuk, ki lesz az ellenfél a nyolc között.

EHF Kupa, nyolcaddöntő, visszavágó:

DVSC-Aquaticum-HB Metz Moselle Lorraine 20-17 (12-7)

Debrecen, 2300 néző.

Vezette: Pedersen, Mortensen (dánok).

DVSC-Aquaticum: Vorozscova - Csáki 1, Benyáts, Szabó 2, Orbán 8/5, Szűcs 4, Stuparicová 2. Cserék: Latakaité 3, Sopronyi, Kiss É. (kapus), Rácz. Vezetőedző: Varga József.

Metz: Pradel - Piejos 2, Horacek 1, Kanto 1, Wendling, Kysucanova 5/1, Guehl 4. Cserék: Francois, Cendier 3, Leynaud (kapus), Hadj, Poznarova 1/1. Vezetőedző: Rácz Sándor.

A mérkőzés alakulása: 7.p.: 5-0, 17.p.: 5-4, 21.p.: 9-5, 27.p.: 11-7, 37.p.: 15-9, 44.p.: 17-12, 53.p.: 18-15, 59.p.: 20-16.

Kiállítások: 8, ill. 4 perc.

Hétméteresek: 5/5, ill. 3/2.

Továbbjutó: a DVSC-Aquaticum 43-42-vel.

Nyilatkozatok később.

DZL

A mérkőzés adatlapja: sportstatisztika.com