Visszatekintő

Ez várható volt, de az meglepett, hogy az ország leglelkesebb szurkolótáborának "motorja", a B-közép kiszorult a játékoskijáró felőli oldal szélére. A csöndes "protokoll" középen elfoglalta régi helyét, míg a 150-200 jó torkú fiatalemberből álló drukkertársaság megfelelő "biztosítás" mellett volt kénytelen mérsékelni önmagát.

Figyelembe véve a srácok korábbi meggondolatlanságait, a nemzetközi mérkőzést, a tévéközvetítést, no meg a korábban konfettiesővel beborított jegyzőkönyvvezetők nyugalmát - megértettem a rendezők B-középet elterelő intézkedését, ugyanakkor remélem, hogy a DMVSC-nek hazai pályán valóban előnyt biztosító hangos kis csapat azért nem fog kiszorulni a városi sportcsarnokból! Mert ahová most ültették, azon túl már csak a Szabadság útja van. A tv-közvetítések alkalmával tehát jó, ha a kamerákkal szemben foglalnak helyet a fiúk, hadd lássa csak az ország, hogy a debreceni kézilabdás lányoknak van a legnagyobb szurkolótáboruk. Máskor pedig - ha kedvük tartja - az eredeti helyükre, a bírói pulpitussal szembe érdemes visszatérniük.

Még a nézőknél tartva: "Szeretettel köszönti Debrecent a parádi Szilágyi Kati-szakkör" - olvashattuk a kedves sorokat az egyik transzparensen, s ebből kitűnt, hogy világválogatott jobbszélsőnk már országszerte kedvenc. Az örök rivális Vasas is eljött Debrecenbe, Rácz Mariannék is kíváncsiak voltak az IHF-kupamérkőzésre, Romániába utazásukat megszakítva.

Mi pedig azt szeretnénk tudni - s erről tájékoztatni olvasóinkat is -, hogy ki az új gyúrója a DMVSC női csapatának, aki melegítőben ott tüsténkedett a sérülésére panaszkodó Tóth Ildikó mellett, és a debreceni kispadnál. A DMVSC illetékesei őt egész héten elfelejtették bemutatni, de a városi sportcsarnokban az ellenfelekkel mégis megismerkedhettünk.

Felálltak a csapatok és máris feltűnt, hogy a vendégek többnyire magasabbak. De az is, hogy a férje miatt Vujcsics néven jegyzőkönyvbe vett Pesics nemcsak rendkívül csinos, hanem jó játékos is. Ő nyitotta meg a gólok sorát, és hamarosan 4-2-re vezettek a jugoszlávok a hatodik percben. A rosszul kezdő hazaiak a következő tíz percben parádésan játszottak, megszakítás nélkül nyolc gólt dobva 10-4-re fordítottak! Már mindenki kiütéses magyar győzelemre számított, de sajnos megtört a debreceni lendület. Nagy Zs. és Dörnerné is lépéshibát követett el, a Ljubljana pedig rögtön három góllal büntetett (10-7). Volt még kisebb is a hátránya (12-10), de a félidő hajrája szerencsére jól sikerült a mieinknek (15-10).

Nem úgy a szünet utáni első hat perc, mely alatt a harcias beálló Polajnar felhozta csapatát 17-15-re. A DMVSC-sek fokozatosan elbizonytalanodtak, és leggólerősebb társukat, Szilágyit is sokszor kifelejtették a támadásokból. Átlövőik sorozatosan kihagyták bátortalanul a kínálkozó helyzeteket, nem mertek lőni.

Aztán a 40. percben a sportcsarnok rendezői is "gyenge formát" árultak el. Zsargonnal élve "blama" volt az izzadságfolt feltörlése körüli huzavona. Először sáros utcai cipőben beszaladt egy férfi, és a partvisra felgöngyölt vizes ronggyal fogott hozzá eltüntetni a nedves foltot. Nem csoda, hogy a bírók visszaküldték. Néhány percbe telt, mire előkerült egy száraz rongy.

A jövőben tehát ilyen "apróságokra" is jobban kell figyelniük a szervezőknek. Jónak tartanám, hogy néhány sportos öltözetű ifista kézilabdás lány segédkezzen a játéktér mellett. Úgy, mint ahogy ezt például a szintén városi sportcsarnokban sorra kerülő torna- vagy ritmikus sportgimnasztikai versenyeken megszoktuk.

Szóval hátravolt még húsz perc, s a Törökné-Szilágyi kettős szemfülesen kihasználta a jugoszlávok egyik rossz ütemű cseréjét. Már felálltak a vendégek védekezni, de az edző Bosztjancsicsot lehívta és helyére Csernét küldte be. Viszont mire utóbbi odaért, Szilágyi már áttört az előtte támadt résen. Cserne aztán kétszeresen bűnhődött, előbb edzője korholta meg, majd röviddel később kizárták a játékból az idegessé vált balszélsőt.

A másik oldalon is hasonló gól született sajnos, amikor Szántó késett el a visszaérkezéssel. Elég sok technikai hiba volt mindkét oldalon, talán csak Szilágyit és a kitűnően védő jugoszláv Krajnovicsot lehetett maradéktalanul dicsérni.

A mérkőzést az idény eleji formát mutató, egy megilletődött és egy sérült kapussal felvonuló magyarok nyerték, de mégis a jugoszlávok örültek, hiszen minimális, háromgólos hátránnyal várhatják a hét végén a Debrecent. Edzőjük, Penko Borut meglepően foglalta össze a látottakat:

- Én nem vagyok elégedett az eredménnyel, mert itt is győzni akartunk, akárcsak mindenütt. Nekünk ilyen a szemléletünk. Persze. azért nincs okom a csüggedésre sem. Csapatom két hete van együtt, Pesics pedig egy hete dolgozik velünk. Nem csoda, hogy sok technikai hibát követtek el a játékosaim, akik közül most Csotárral és Csernével voltam elégedett. Meg kell mondanom - folytatta a jugoszláv edző -, hogy az a stílus, amit a gyors, mozgékony és nagyobb nemzetközi rutinnal rendelkező debreceniek játszanak, nem a magyar női kézilabda sajátja. Korszerűbb és lendületesebb annál. A DMVSC-sek közül Szilágyi és Törökné tetszett leginkább. Nem lesz könnyű a január 16-i visszavágó, de nagyon bízom benne, hogy a közel ötezer nézőt befogadó ljubljanai csarnokban legalább "fél ház" biztat majd bennünket. Szeretnénk a továbbjutást kiharcolva örömet szerezni a szurkolóinknak!

A mi véleményünk viszont az, hogy az előny még a DMVSC-nél van, amely tavaly is bemutatott néhány "kunsztot", és vertnek hitt helyzetekből is bravúrosan fordított. Mi bízunk a debreceni csapatban, s abban is, hogy a remek kapus, Tóth Ildikó sérülése elmúlik szombatig. Aztán Ljubljanában majd minden kiderül!

Csubák Zoltán

Forrás: Hajdú-Bihari Napló

A mérkőzés adatlapja: sportstatisztika.com